HTML

Beatdealers

Húszas éveik elején járó fiatalok, az elektronikus zenéről, a magyar és nemzetközi klubéletről, trendekről, fesztiválokról, kultúráról vagy éppen annak hiányáról. Kendőzetlenül, szókimondóan, pikírt módon. https://www.facebook.com/beatdealersblog

Friss topikok

  • Beatdealers: 1994-ben, amikor az ominózus 4. helyezést értük el Bayer Friderika révén, először indultunk az Eur... (2013.03.06. 19:29) Forintvízió
  • BANĐee: Grat! ;) (2013.01.30. 19:49) Akikre érdemes lesz odafigyelni 2013-ban - Part 1 - Jack&Jordan
  • sandor555: zeneajánló, fikaposzt, egyéb cikkek, tehát minden jöhet, minden mennyiségben! :) Azt hittem már, h... (2013.01.23. 22:24) Valami készül...
  • steveN: Sajnos a BGF bulikon is sokszor ők zenélnek és ott is az említett zenei igénytelenség tapasztalható. (2012.08.13. 21:55) Volt egyszer Budapest
  • zoldkecske: Nagyon jók vagytok! Kár, hogy nem írtok többet (persze lehet, hogy nincs miről). Nagyon szeretlek ... (2012.06.27. 17:19) Connections

DJ Mag Top 100 - avagy a véget nem érő fikalavina

Beatdealers 2013.10.24. 22:46

Mint az ismeretes múlt hét szombaton napvilágot látott a DJ Mag Top 100-as listája, mely egy közönség szavazás keretein belül rangsorolja a világ legnépszerűbb lemezlovasait, bár manapság inkább a produceri kvalitások és a kiadott slágerek döntenek. A rangsorolásban számtalan öreg róka szorult méltatlan helyekre, s ez tökéletes táptalajt nyújt azon underground keselyűk számára, akik egyszerűen képtelenek megemészteni, hogy Sasha és John Digweed már nem találhatóak a legnépszerűbb előadók között. Az már pedig csak hab a tortán, amikor a butábbik fajta azzal próbálja bizonygatni igazát, hogy a Resident Advisor listáját aposztrofálja etalonként.

Véleményem szerint rettenetesen képmutató (és egyben érthetetlen), amikor emberek úton-útfélen azt bizonygatják, hogy a DJ Mag Top 100-as listája egy rakás hiteltelen szar, ellenben a végeredmény publikálásakor vért hányva halnak mártír halált hozzászólásaik és ne adj' isten blog bejegyzéseik oltárán, mert kedvencük, akit egy '92-es magnókazetta B oldalán ismertek meg, nem került fel a szerintük amúgy végtelenül jelentéktelen listára.

Félreértés ne essék, nem mondom, hogy a Top 100-as lista a leghűebben tükrözi kik is az elektronikus zenei élet legnagyobb ikonjai. Sőt, kifejezetten helytelennek tartom, hogy a #87 helyen tanyázó Tenashar egyáltalán egy kottafüzet közelébe juthat, de Martin Garrix 40. pozícióját is túlzásnak érzem, legyenek bármennyire is magával ragadóak azok az Állatok. Így bizonyos mértékben meg tudom érteni a szakértők és magukat annak gondoló (ők vannak többségben) emberek hozzáállását. Ellenben amit soha nem fogok megérteni az az, hogy miért kell az underground-ot favorizáló embereknek folyton folyvást pocskondiázni a mostanában népszerűbb napokat élő ún. elektronikus tánczenét, s annak kedvelőit. Rony Breaker egy kiváló költői kérdést tett ma közzé Facebook oldalán, ám azóta sajnos már törlése került, ezért kénytelen leszek saját szavaimmal rekonstruálni a mondatot, amely valahogy így szólt:


"Sosem fogom megérteni azokat, akik az EDM-et szeretik, bár valószínűleg ők sem fogják megérteni, hogy én miért szeretem a Nu Disco-t/Deep House-t."

Nos, news flash: nem kell megérteni. Viszont abba a hibába sem szabad beleesni, hogy az egyik kizárja a másikat és aki az EDM-et szereti, az automatikusan utálja pl. a Deep House-t. Én személy szerint rajongok a mostanában populárisnak számító elektronikus zenéért, ellenben ugyanúgy meghallgatom és szeretem a Deep House, a French Electro, a Techno, a Tech House vagy a Trance bizonyos darabjait és csodával határos módon semmi bajom nincs ettől. Azonban a véleményt formáló emberek túlnyomó többsége nem így van. Sokan 30°-os látásmóddal és fejlődésre képtelen ízléssel élik napjaikat, ami nem csak, hogy elszomorító, de hosszútávon frusztráló is. Annyi felesleges bosszúság éri manapság az embert, miért kell még a zenébe is gyűlölködést és rosszmájúságot csempészni?

Most pedig szeretném megragadni az alkalmat, hogy imént elhangzott kérdésemet feltegyem Raffer Attilának, aki a Lángoló Gitárok blogon többek között ezeket a bejegyezéseket tudhatja magáénak:

Miért jó feszültséget generálni az élet egy olyan színterén, amelynek inkább közelebb kéne hoznia az embereket?

A válasz megérkezéséig (feltéve, hogy lesz) még egy kis kritikát is eszközölnék pluszban. Őszintén megmondva nem olvastam el Attila minden bejegyzését, hiszen már az első néhányból levehető volt, hogy a pozitív töltetű történetek nem igazán tartoznak az erősségei közé. A végeláthatatlan savazás ellenben annál inkább. Két lemezkritikáját inkább nem is véleményezném most, hiszen egy láthatóan underground (vagy még rosszabb esetben, egy anti-elektronikus zenei) beállítottságú ember gondolatai számomra teljes mértékben hiteltelenek egy mainstream album esetében. Viszont a hollandokat bűnbaknak beállító cikkhez azért hozzáfűznék egyet, s mást...

A londoni Ministry of Sound máig otthont ad a 100-as lista ünnepségének, jóllehet az eredmény hirdetés néhány éve valójában Amszterdamban van. Igen, az Amsterdam Dance Event-en. Azon az Amsterdam Dance Event-en, ami '96-os létrejöttével 1 évvel megelőzte a DJ Mag szavazás megszületését. Noha az ADE Hollandiában székel, mégis egy olyan méretű globális eseményről van szó, mint mondjuk a Miami Winter Music Conference. Vagy akkor most égessük porig Amerikát is? Persze gondolom nyilván ott is bosszantó a Las Vegas-i dominancia. Igen, a műfaj virágzásával a konferenciák és fesztiválok is terebélyesedtek, és mondok valamit, ez még csak a kezdet.

A Swedish House Mafia bizonyára csak a hasonszőrű zenei gourmand-ok nyarát tette tönkre, akik szintén azzal voltak elfoglalva, hogy mi szól a rádióban ahelyett, hogy inkább beszereztek volna néhány olyan zenét, amiben örömüket lelik.

A legjobbat pedig a végére tartogattam, amit idéznék is:

"...például a listán tizedik Van Buuren által felhúzott Dash Berlin például a Hardwell-remixeivel futott be, neki pedig Steve Aoki és Afrojack slágerei a szettje csúcsa, tehát a kör belterjesebb, mint a mindenkori politikai elit hierarchiarendszere...Szóval Hardwell az első. Az a Hardwell, aki a Steve Aoki-kaszton belül az Afrojack-félék családjába tartozik, és akinek az idei Tomorrowlanden elkövetett káromkodásokkal és alpári dropokkal telenyomott másfél órája valószínűleg elég nagy szerepet játszott abban, hogy felérjen a csúcsra. Korábban Tiestóval turnézott, még pár dalt is összeraktak együtt, manapság heti rádióműsora is van."

A vastagon szedett résznél most már mindenki számára világos, hogy Raffer úr ismeretei rendkívül felszínesek, mivel Hardwell azon kevesek közé tartozik, aki főleg saját kiadójának zenéiből, illetve fiatal tehetségek demóiból válogat, mind élő fellépéseit, mind pedig rádióműsorát illetően. Káromkodásért egy előadó sem megy manapság a szomszédba, viszont ha Hardwell mocskos szája idegesítő, úgy ajánlanám a Krewella nevű félautomata popcsapat fellépéseit, akik rendszerint annyi bélyeget nyalnak, hogy kézbesítés előtt hatszor körbeutaznák a Földet, így ők még kevésbé cizelláltak, mint Robbert van de Corput. A manapság hallható heti rádióműsor pedig több mint két éve üzemel, de nem sokkolt a hír, hogy ez is csak most kezdte el szúrni a szemeket, hiszen ebből ismét leszűrhető mennyire van képben a Tisztelt szakértő úr.

Zárásképpen hozzátenném, hogy az én szememben is lehet szálkát keresni, hiszen írtam már én is polgárpukkasztó cikkeket. Ám én ex-pornós kontárokról, nem pedig milliós tömegeket megmozgató művészekről tettem mindezt. Az utolsó szó jogán pedig még annyit, a lista sokat változott '97 óta, mint ahogy a technológia, az orvostudomány és minden más is. Deal with it.

Üdv,

Beatdealers - Orbán Péter

Szólj hozzá!

A Giga Megmondó Poszt

Beatdealers 2013.05.17. 16:38

Mint azt néhányan észlelhettétek nem sikerült betartanunk azon ígéretünket, melyben azt taglaltuk, hogy gyakrabban fogunk jelentkezni, illetve szélesebb spektrumúra bővítjük a tartalmat is. Megérdemlünk minden feddést és egy jó nagy barackot a fejünkre, ám most az utolsó szó jogán szeretnénk kicsit jóvátenni és megosztani Veletek, mi is történt az elmúlt néhány hónapban, s mi várható a jövőben.

MDJ

Bő 3 hónappal ezelőtt a magyar e-zenei élet sötétségbe borult égboltján egy apró fénysugár kezdett el pislákolni, mely aztán gomolyfelhők armadáját áttörve eljutott szeretett hazánk földjére, hogy betöltsön egy olyan űrt, ami régóta tátongott a mostanában oly' népszerű elektronikus stílusok körében. A Magyar DJ Magazinról beszélünk. Sokan úgy vélik, a digitalizálás érájában vakmerőség a nyomtatott sajtó felé nyitni, ezáltal kapott is hideget-meleget a kezdeményezés, ám mi mégis örültünk, hogy egy maréknyi ember úgy gondolta megpróbálja kézzelfoghatóvá tenni mindazt, amit napjaink elektronikus zenei történéseiről tudni érdemes. Ami pedig ezután következett, az még minket is meglepett.

A debütáló szám megjelenése előtt néhány héttel a magazin főszerkesztője személyesen keresett fel minket, hogy néhány gondolattal járuljunk hozzá a kiadványhoz. Természetesen kitörő örömmel fogadtuk a felkérést, s készséggel álltunk rendelkezésükre. Roppant hízelgő volt a nevünket egy magazinban látni, így kétség sem fért hozzá, hogy a további együttműködés elől sem zárkóztunk el, így a 3. számtól már hivatalos munkatársakká váltunk, s olyan cikkek íródtak általunk, mint Armin van Buuren sztorija, a NERVO-ikrekről szóló rövid anekdota vagy éppen a Dirty South-t és Chris Lake-et bemutató szösszenetek.

MDJ-Borito-2013-majus_Armin.jpg


Reményeink szerint még hosszú ideig élvezhetjük a magazin által nyújtott felületet, hogy minőségibb formában juthasson el hozzátok, mindaz amit papírra vetünk. Noha a folyamat elképesztően izgalmas és óriási kihívás, roppant időigényes is, így jóval kevesebb energiánk marad arra, hogy ide is érdemleges bejegyzésekkel készüljünk, ezért határozatlan ideig szeretnénk jegelni a blog-ra feltöltött bejegyzéseket, amit őszintén remélünk, hogy nem fogtok túlzottan sérelmezni. A sztorinak azonban itt még nincs vége, hiszen kissé kisstílű lenne "csak" a magazinban betöltött szerepünk miatt parkolópályára tenni a blogot, ezért most nagy örömmel osztunk meg Veletek egy olyan hírt, amit eddig csak a hozzánk közelállók tudtak...

3PIK

Régóta dédelgetett álmunk volt, hogy valami olyat valósítsunk meg, amivel nem csak hazai, de (főleg) globális szinten is hozzájárulhatunk az elektronikus zene virágzásához. Néhányszor már tapasztalhattátok azt a fajta szentimentalizmust, amivel rendelkezünk ha zenéről van szó, s természetesen ez hatványozottan jelen van az új projektünk életében. Ahogy azt néhányan tudhatjátok, elég erős londoni érdekeltséggel bírunk, így nem is volt kérdéses, hogy a vállalkozás székhelye az Egyesült Királyság fővárosában lesz. No de további sallang helyett inkább rántsuk le a leplet.

Hölgyek, Urak örömmel prezentáljuk Nektek az 3PIK Management-et! - https://www.facebook.com/3pikManagement & http://3pikmanagement.com/ - Coming Soon!

front_3pik_jpg.jpg

Az 3PIK nem más, mint egy elektronikus zenére szakosodott menedzser ügynökség, amely jelenleg 4 előadót foglalkoztat. Hivatalos okokból azonban most csak hármójukat tudjuk bemutatni Nektek, ám annyit elárulunk a 4. úriember nem is szorulna bemutatásra!

Első előadónkról már hallottatok, hiszen mi magunk írtunk róla, itt: http://beatdealers.blog.hu/2013/02/17/akikre_erdemes_lesz_odafigyelni_2013-ban_part_3_monstaz Nagy tapsot hát az első 3PIKusnak, Monstaz.-nak. A biográfia iránt érdeklődőknek először javasoljuk az említett bejegyzés elolvasását/felidézést, míg a naprakész követőknek már most néhány friss infóval szolgálnánk. Az elmúlt pár hónap rendkívül mozgalmasan telt Monstaz. háza táján ugyanis a stúdiózáson kívül beindultak a fellépés megkeresések is, melyek közül a soron következő május 24-én az A38 fedélzetén esedékes. A stúdiózás legelső gyümölcseként megfogant 'Hands Up' c. szerzemény szintén örömfaktorrá vált, ugyanis a minap szerződtette le egy meghatározó, s rendkívül nívós, electro-ra specializálódott kiadócsoport. Bővebb információkat a DJ Magazin következő számában, valamint a hivatalos facebook oldalon találhattok: https://www.facebook.com/monstazband

beatdealersképmonstaz.jpgPhoto by Alex Rako Photography

Második előadónk szintén közismert, noha teljesen más körökben. A progresszív, valamint a vadabb electro-s hangzásvilág mellé úgy gondoltuk, muszáj találnunk valakit, aki a visszafogottabb, lágyabb harmóniák mestere, s rábukkantunk a tökéletes jelöltre, Rony Breaker személyében.

Rony Breaker mind producerként, mind dj-ként valódi úttörője az itthon jelenleg MÉG kissé gyerekcipőben járó soulful és deep house vonalnak, bár ez annyira nem tud megérinteni, hiszen Vele egyetemben elsősorban külföldre igyekszünk fókuszálni.

Rony.png

Photo by ADM Photo

Rony havonta jelentkezik Soul Designer c. podcast-jével, mely a legminőségibb house, deep house és soulful megjelenéseket vonultatja fel, füleljetek hát bele! A nyár közeledtével pedig nem csak online, de élőben is hallhatjátok majd zenélni, hiszen idén is a siófoki Beach Club-on pörgeti a legforróbb zenéket! Friss infókért, valamint hamarosan esedékes megjelenéseiért látogassatok el hivatalos facebook oldalára: https://www.facebook.com/rony.breaker

Noha az elején azt mondtuk csupán három előadóról lesz szó, mégis kettőről fog szólni a fáma, hiszen következő büszkeségünk egy duó, melyet két leírhatatlanul tehetséges debreceni srác alkot, ők a Massive Vibes.

A páros tagjai valóságos királyai a dallamos progresszív melódiáknak, de a vadabb 'festival banger'-ek sem állnak távol tőlük. Gyakorlatilag bármilyen stílusban képesek átlagon felülit alkotni, s mindezt rövidesen a T. publikum is megtapasztalhatja!

beatdealerskép.jpg

Photo by Alex Rako Photography

A srácok ezidáig szép sikereket értek el, de bizton állíthatjuk mindez meg sem közelíti azt, ami most lóg a levegőben! Jelenleg 5, világszínvonalú saját szerzeményük, illetve remixük várja a kiadók szentesítő pecsétjét, s onnantól kezdve túlzás nélkül állíthatjuk, a határ a csillagos ég. Valószínűleg nehéz elhinni, de próbálunk objektív képet festeni, s minimális elfogultsággal értekezni a fiúkról, azonban nem tudjuk véka alá rejteni, hogy sikerre vannak ítélve!

Legutóbbi megjelenésük a 'Three' itt tekinthető meg:

Hamarosan további bejelentésekkel jelentkezünk, melyek természetesen a facebook-on lesznek először olvashatóak: https://www.facebook.com/massivevibeshun/

Reméljük ezzel a bejegyzéssel méltó módon koronáztuk meg mindazt, amit eddig csináltunk, valamint abban is bízunk, hogy megértitek milyen súllyal bírnak ezek a projektek! Végszóként szeretnénk megköszönni az eddigi támogatást, illetve biztatást! Reméljük, hogy jókat szórakoztatok írásainkon, s a jövőben is figyelemmel kíséritek a körülöttünk zajló történéseket, hiszen a Beatdealers nem vész el, csak átalakul! Ez de rossz volt... :)

Üdv,


Beatdealers

Címkék: zene london beatdealers monstaz dj magazin 3pik massive vibes rony breaker

Szólj hozzá!

Forintvízió

Beatdealers 2013.03.05. 20:53

Mint az ismeretes, néhány napja fejeződött be A Dal, melyben egy raklapnyi magyar énekes versengett azért, hogy hazánkat képviselhesse az Eurovíziós Dalfesztiválon, Malmőben. Természetesen, mint eddig soha semmiben, itt sem született olyan végeredmény, ami mindenki számára kielégítő lett volna. ByeAlex személyében egy olyan megosztó személyiség lett a befutó, aki a verseny óta csak langyos vízben evickélhet, hiszen egyformán kap hideget, meleget. Noha ez a téma nem kapcsolódik szorosan a magyar elektronikus zenéhez*, mégis úgy gondoltuk, hogy a következő néhány sorban kifejtenénk álláspontunkat a versenyről, a győztes személyéről, illetve az őt azóta követő savas esőt fröcsögő kiber-gomolyfelhőről.

*Annyiban egyébként mégis csak releváns, hogy ByeAlex kísérője az a Kővágó Dani volt, akinek Monstaz nevű projektjéről néhány cikkel ezelőtt írtunk már.

A szegény legény elment szerencsét próbálni, majd övé lett a fele királyság. Akár így is jellemezhetnénk ByeAlex élettörténetét az elmúlt hetekben. Ám azt a különbséget azonban mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ebben az esetben hétfejű sárkány helyett a kereskedelmi csatornák jogdíj aranybányáiként funkcionáló énekesek sokaságával kellett megküzdeni, ami valljuk be jóval rémisztőbb.

Megasztár, X-Faktor, Voice, Csillag Születik. Azaz majdhogynem az összes létező tehetségkutató műsor felvonultatta legalább egy versenyzőjét. Ezután már csak az volt fura, hogy a Házasodik a gazda, illetve az Alekosz feleséget keres, egy-egy szereplője nem tűnt fel a porondon. Viccet félretéve egyébként aláírjuk, hogy a tehetségkutatóból érkezettek közül többen már hosszú évek óta elismert előadók, de azért ne felejtsük el honnan és milyen hátszéllel is jöttek. 

Lehet szeretni, lehet utálni, de ByeAlex számunkra roppant üdítően hatott az egyébként rémesen sablonos mezőnyben. Hozzátennénk, ismételten nem a versenyzők képzettségét illetve kvalitását vitatnánk, csupán azt a tényt, hogy nagy részük ugyanazt a fáradt magyar könnyűzenei stílust képviseli, aminek globális szinten már a miocén korban sem volt piaca, most pedig még annyira se. Azonban azt már nem mondhatjuk el, hogy Magyarországon nincsen az előbb említett műfajra igény. Sajnos. Viszont ez annyira nem is meglepő egy olyan társadalomtól, melynek bizonyos tagjai Megasztárt lélegeznek és X-kromoszóma helyett X-Faktor van a szervezetükben. Isten igazából órákat lehetne regélni arról, hogy a magyar média milyen felháborító módon erőszakolja meg a jó ízlést, de szélmalomharc lenne, így inkább rátérnénk a verseny utózöngéire.

Rengeteg szívet melengető, kedves bejegyzéssel találkoztunk ByeAlex Facebook oldalán, ám ezekre néha nehéz volt rátalálni a sok vérlázítóan primitív, gyalázkodó hozzászólás tömkelegében. Kiemelni nem fogunk egyet sem, hiszen nagyjából mind egy kaptafára készültek, nevezetesen, hogy micsoda szégyen ez Magyarország számára, hogy egy senkiházi, suttogó figura képviseli egy ilyen rangos eseményen, és ezért egész biztosan az utolsó utáni helyezést fogjuk elérni! Bizonyára a hasonló hozzászólások szerzői mind rántott turult ebédeltek, melyhez Árpád vezér vérét kortyolgatták egy Nagy-Magyarország mintázatú Herendi bögréből. Nos, elsősorban hozzájuk szólnak a következő mondatok. Az Eurovíziós Dalfesztivál évek óta nem szól másról, mint arról, mely ország tudja a legnagyobb támogatást kisajtolni szomszédaiból. Ergo az egész sokkal inkább egy országszimpátia szavazás, mintsem dalverseny. Elég ha csak a Buranovskiye Babushki-ra, azaz a hat elképesztően imádni való nagymamára gondolunk, akik Oroszországot képviselve Loreen mögött a 2. helyen végeztek. Erősen kételkednénk abban, hogy roppant precíz hajlításaik és a tisztán kiénekelt magas hangjaik repítették volna őket a dobogó második fokáig. Ebből csupán annyit szeretnénk kihozni, hogy egy szokatlan (néha vicces és/vagy különc) előadás nem feltétlenül rossz, csak azért, mert eltér attól a kommersz szeméttől, amit a média lenyom a torkunkon.

Zárásképpen annyit mondanánk, nagyon reméljük, hogy ByeAlex kiválóan fog szerepelni Malmőben, ezzel megfricskázván a gyalázkodó "szakértőket" és bizonyítván azt, hogy még van hova fejlődnünk zenei ízlés tekintetében.

Üdv,

Beatdealers

Címkék: dal eurovízió verseny beatdealers byealex monstaz

3 komment · 1 trackback

DEKAdencia

Beatdealers 2013.02.28. 19:36

A minap elkövettük azt a hibát, hogy Mezőkövesd második számú exportcikkének*, az utánozhatatlan lemezlovas DJ DEKA-nak Facebook oldalára tévedtünk, amit azóta is bánunk.
A macskát is a kíváncsiság ölte meg, s nekünk is ez lett a vesztünk, ugyanis a Facebook-ról óhatatlanul a YouTube-ra tévedtünk, ahol aztán olyan audiovizuális erőszaknak lettünk áldozatai, amit 9 hónap sokkterápiával talán ki tudunk majd heverni. Természetesen a "dögöljön meg a szomszéd tehene" is mentalitás elkötelezett hívei vagyunk, így jó szívvel szabadítjuk rátok a világvégét:

*az első számú exportcikk egyébként a Matyó hímzés - nem kizárt egyébként, hogy egy komplett ágynemű garnitúra fülbevarrása kevésbé lenne fájdalmas élmény, mint az alul látható videó megtekintése.

Őszintén leírjuk a Mi első reakciónkat: EZ MI?

Összegezzünk csak gyorsan: Napozás a komcsi blokkok tetején. Indokolatlan electric boogie-szerű vonaglás. Még indokolatlanabb parkour. Egy átlag alatti vokalista, s egy egzotikus adalék, aki autotune nélkül is kb. ugyanekkora élvezeti faktor lenne. Nos, ez bizony Balkán pop, nem más, amivel csak annyi a probléma, hogy Magyarország, legutóbbi atlaszlapozgatásunkkor igencsak messze volt a Balkántól... de hát a lakosság nagy része imádja ha fáj, úgyhogy csak összegyűlt néhány tízezer megtekintés.

Reméltük, hogy ha már zeneiség nem szorult az SI-mértékegységes művész úrba, akkor legalább a személyisége megnyerő, de még az sem. Kiemelnénk néhány gyöngyszemet a Facebook oldalán lezajlott beszélgetései közül:

- Live mix az nem lesz?! már nagyon régen adtál nekünk!! Jó lenne valami már :))

- DJ DEKA már nem engedélyezem, meg kell hívni discoba és ott egyenesen élőben halhatjátok a legütősebb zenéket tőlem. party mixbe nem rakok olyan zenéket bele amit játszom.
 
- csumi Deka,...figyu,... ahogy látom,mindig fellépsz valahol,..de neha dobhatnal fel az oldaladra valami live mixeket,... a haveromval a Gyurival meloban mindig a te mixeidet halagtjuk,...es arra nyomjuk a melot,.... addigis koszi,... csa,csumi,...
- DJ DEKA LIVE MIX NEM LESZ , MERT UTÁNA MINDENKINEK MEG LESZ A LEGNAGYOBB ZENÉK AMIT JÁTSZOM.

Most végre fény derült a titokra! Live mixet vagy podcast-et csak a leghülyébb dj-k csinálnak, hiszen akkor kiderül, mely zenéket is pörgetik, ami aztán idővel a fellépések elvesztéséhez vezet. Kíváncsiak lennénk milyen képlettel sikerült erre a következtetésre jutni, de biztos mi nem értünk hozzá.

Helló.ne haragugy de mi az igazi newed?

Deáki Tamás a rendes neve, de te meg azért ne haragudj amit most mondani fogok. Hogy lehet ilyen helyesírással írni? haragugy - haragudj. newed - neved.Bocsi, csak nagyon szúrja az ilyen a szemem.

DJ DEKA Lehet sietett az írással. Hát igen ha valaki egy hivatalos dj oldalára ír, oda kellene figyelni a helyesírásra és hogy, mit kérdez!

Miért nem kell rögtön kitölteni egy 5 oldalas formanyomtatványt? Egy hivatalos dj oldala igazán megérdemelné, hogy kellő cizelláltsággal megáldott kérdések, valamint eszmefuttatások helyszíne legyen. Elvégre a diszkók is elméleti fizikusokkal, sebészekkel és nyelvészprofesszorokkal vannak tele. Vagy nem? Mi a művész úr helyében örülnénk, hogy a rajongóink be tudnak jelentkezni a Facebook-ra, hiszen a zenei ízlésük nem arra enged következtetni, hogy a Marika vegyesbolt - TSZ - Bimbam Borozó - tanya útvonalon kívül mást is be tudtak tanulni...

Zárnánk is a ma esti sav-bázis reakciót, s egyúttal további szép sikereket, valamint sok fellépést kívánnánk, lehetőleg távol a fővárostól és közel valamely határátkelőhöz.

 

Üdv,

Beatdealers

 

Szólj hozzá!

Akikre érdemes lesz odafigyelni 2013-ban - Part 3 - Monstaz

Beatdealers 2013.02.17. 23:12

Rendkívüli izgalmakkal állunk neki ennek a bejegyzésnek, ugyanis a következő úriembert tartjuk a magyar elektronikus zenei élet egyik legegyedibb új figurájának, s egyben a legígéretesebb fiatal tehetségnek is. Lássuk hát mit tartogat számunkra Kővágó Dániel, azaz Monstaz.

MOSNTAZ_press_002_fb D verzió kész 1.jpg

Elektrock project made by Daniel Kovago.


Szeretnénk még rögtön az elején minden olyan kétséget eloszlatni, ami a Monstaz művésznév hallatán felmerülhetett. Nem csapnivaló angoltudásról, s nem is tudathasadásról van szó, hanem arról, hogy a projekt anno duóként indult, ám mára szóló produkcióvá avanzsálódott.
Noha Dani, elmondása szerint, nem a szörny szó többesszámaként tekint a Monstaz névre, mégis szörnyen jó zenéket alkot, melyek már teret hódítottak a YouTube-on, a RiseFM-en, az MR2-n és egy ideje nálunk is! Ízelítőképp lássuk az első hivatalos videót, mely a Beatport-on február 18-án megjelenő Give It Away c. trekkhez készült. 

A Beatport-ot betámadó track egyébként egy különleges mid-tempo remix-szel is rendelkezni fog, amit a NEO-ból is ismert Kovary készített.

Nem tudjuk Ti miképpen vélekedtek, de mi első hallásra szerelembe estünk a Monstaz-hangzásvilággal, melynek titka abban rejlik, hogy minden melódia elektronikus gitáron készül. Véleményünk szerint ez a technika visszacsempészi az igazi virtuóz muzikalitást a műfajba, mely mostanában egyre kevésbé volt elmondható a feltörekvő tehetségek által készített zenékre.

Punk, jazz, Avicii. Minden megy!

Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk érdeklődéseket a Monstaz iránt, s mostantól figyelemmel követitek a projekt életpályáját! Mi egész biztosak vagyunk Dani sikerében, hiszen jó zenére volt is és lesz is igény!

Facebook: https://www.facebook.com/monstazband

Üdv,

Beatdealers

Címkék: tehetség mr2 risefm beatdealers monstaz kővágó dániel give it away

Szólj hozzá!

Con los terroristas

Beatdealers 2013.02.15. 20:05

Mi sem gondoltuk volna, hogy eljön az a nap, amikor egy olyan dolog nyeri el tetszésünket, mely igencsak szorosan része az aktuális popkultúrának! Mentségünkre szóljon, hogy műfajon belül maradtunk, s nem orientálódtunk sem a K-Pop, sem egyéb korcs stílusok irányába. 

Az amerikai Baauer majd' egy éve készítette Harlem Shake c. szerzeményét, mely noha hip-hop-ként van aposztrofálva, valójában inkább a mostanában oly népszerű trap kategóriájába esik. Akkor mégis mi ebben a pláne? Szakmai szempontból az, hogy olyan előadók kezdték mostanában játszani, mint például Diplo vagy Rustie, bár valljuk be, ez kevés lenne az iTunes #1-hoz.

A hype valódi oka egy új őrület melyet az alábbi videóval szeretnénk ismertetni:

Jól látjátok, a lényeg a következő: a 15 másodperces build idején mindössze visszafogott lötyögés engedélyezett (lehetőség szerint egy embernek) aztán a drop-kor hallható "DO THE HARLEM SHAKE" felszólításra elszabadulhat a pokol. Polgárpukkasztó öltözékek, sokkolóan ízléstelen pozitúrák és ütemtelen vonaglás ennyi a feladat, melyet a videóban szereplő emberek rendkívüli módon kiviteleztek!

Meg lehet kövezni, de igenis azt mondjuk egy ilyen 'mozgalomnak' még mindig több létjogosultsága van, mint egy Gangnam Style-féle ízlésficamnak. Zárásképpen jó hétvégét kívánunk AND DO THE HARLEM SHAKE!

Check: https://www.facebook.com/baauermusic


Üdv,

Beatdealers

Címkék: baauer do the harlem shake

Szólj hozzá!

Az aranygramofon árnyékában

Beatdealers 2013.02.11. 21:38

Tegnap késő este a Staples Center-ben 55. alkalommal kerültek átadásra a Hangfelvételművészetek és -tudományok Nemzeti Akadémiájának elismerései, a Grammy-díjak. A híres (inkább hírhedt) aranygramofonok valaha a zeneipar legrangosabb elismeréseinek számítottak, ám a tegnapi történések után bebizonyosodott: manapság már csak rutinból osztják ki őket.

Grammy.jpg

Ízléstelenül öltözött hírességek, foghíjas nézőtér, meg nem jelent díjazottak és Skrillex. Kétségkívül ezek voltak a tegnapi díjátadó kulcsszavai, ami azért szomorú, mert mindezek egyértelműen jelzik: elértéktelenedett a díj. 

Mint azt Facebook oldalunkon említettük, idén is három kategóriát szenteltek az elektronikus zenének, melyek az alábbiak voltak:


Best Dance Recording

Avicii - Levels
Calvin Harris feat. Ne-Yo - Let's Go
SKRILLEX feat. SIRAH - BANGARANG (GYŐZTES)
Swedish House Mafia feat. John Martin - Don't You Worry Child
Al Walser - I Can't Live Without You


Best Dance/Electronica Album

Steve Aoki - Wonderland
The Chemical Brothers - Don't Think
deadmau5 - Album Title Goes Here
Kaskade - Fire & Ice
SKRILLEX - BANGARANG (GYŐZTES)

Best Remixed Recording, Non-Classical


Feenixpawl & Ivan Gough feat. Georgi Kay - In My Mind (Axwell Mix)
Moby - Lie Down In Darkness (Photek Remix)
M38 - Midnight City (Eric Prydz Private Remix)
NERO - PROMISES (SKRILLEX & NERO REMIX) (GYŐZTES)
deadmau5 feat. Chris James - The Veldt (Tommy Trash Remix)


SkrillexGrammy.jpg

Skrillex. Skrillex. Skrillex & NERO. Nem nyomdahibával állunk szemben, a jólfésült amerikai producer idén is három színesfém szobrot csaphatott hóna alá, az más kérdés, hogy mennyire jogosan...

A "Legjobb Elektronikus Zenei Felvétel" kategóriában Sonny Moore és Sirah olyan közkedvelt előadókat előztek meg, mint Avicii, Calvin Harris vagy éppen a Swedish House Mafia. Elismerjük, hogy a Bangarang elég ikonikussá nőtte ki magát megjelenése óta, de azt erősen megkérdőjeleznénk, hogy volt-e akkora hatással a zenei életre, mint a csapból is folyó Levels, vagy a tavalyi nyarat sokak számára felejthetetlenné tevő Swedish House Mafia himnusz, a Don't You Worry Child.

SHMgrammy.jpg


A "Legjobb Elektronikus Zenei Album" kategóriában ismét vitatnánk Skrillex győzelmét, hiszen az immáron hatszoros Grammy-győztesnek olyan művészeket sikerült maga mögé utasítania, mint Kaskade vagy éppen deadmau5. Sokan vannak, akik azt az elvet vallják, az Akadémia igyekszik országon, de legalábbis kontinensen belül tartani a díjakat, így nem sok babér teremhet az Európát képviselő előadóknak. Nos, ebben a kategóriában bőséggel lettek volna alternatívák, ugyanis Steve Aoki, Kaskade és deadmau5 is Észak-Amerikából származó művészek. Ám az ítészek úgy látták legjobbnak, ha itt is a különc producer diadalmaskodik.

KaskadeGrammy.jpg
Kaskade csupán díjátadóként vehette kézbe a szobrokat.


Minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, számunkra az utolsó kategória, a "Legjobb Remix" verte ki a biztosítékot. Nem elég, hogy minőségét illetően kapásból három - In My Mind (Axwell Mix), Midnight City (Eric Prydz Private Remix), The Veldt (Tommy Trash Remix) - remix is jobban megérdemelte volna a díjat, de a Promises ráadásul egy 2011. augusztus 17-ei megjelenés!* Ezen kívül azért is vagyunk csalódottak a díjazás végkimenetelét illetően, hiszen Axwell másodjára (vagy ha úgy tetszik, harmadjára) maradt Grammy nélkül, hiszen 2011-ben a Dirty South-tal közös Sweet Disposition remixükért kapott jelölést sem tudta díjra váltani. Az akkori győztes egyébként Madonna Revolver-ének David Guetta & Afrojack remixe volt.

*Ezt Avicii Levels-énél is kifogásoltuk.


Egy szó, mint száz az Akadémia nyugodt szívvel nevezhetné a díjakat Granny-Awardsnak, hiszen öreganyánk jobb döntéseket tudott volna hozni, mint az állítólagos szakértő zsűri. Az átadó összességét tekintve nyilvánvalóvá vált, hogy a díjak egyre csökkenő presztízzsel rendelkeznek. Kiváló példa volt erre a foghíjas nézőtér, valamint a tény, hogy a rap zenei kategóriák győztesei - Kanye West, Jay-Z, Drake stb. -  meg sem jelentek. Isten igazából azon sem lennénk meglepődve, ha néhány éven belül Skype-on zajlana az egész ceremónia, s a szobrokat is felváltaná egy JPEG-csatolmány, elismerés gyanánt.

Kíváncsian várjuk, hogy Skrillex jövőre is előfizet-e már-már szokásosnak mondható három díjára, ám addig is annyit mondanánk: noha egy Grammy-jelölés már önmagában is a mainstream-mé válás billogját égeti a zenészek bőrébe, egy kicsit mégis mosolyoghat a lelkünk, hiszen a (valószínűleg tiszavirág életű) dubstep dominanciájával bebizonyosodott, az általunk dédelgetett progressive és/vagy big room hangzás még nem vált teljesen a milliárd dolláros zenegépezet üzemanyagává.

 

Üdv,

Beatdealers

Címkék: zene los angeles music grammy swedish house mafia kaskade skrillex beatdealers

Szólj hozzá!

5 dolog, amit...

Beatdealers 2013.02.05. 20:00

Ahány dj, annyi személyiség. Némelyikük ránézésre is szimpatikus, míg néhányuk roppant ellenszenvesnek tűnhet, ám végül pozitívan csalódik bennük az ember. Utóbbi mindenképpen a szerencsésebb eset, hiszen annál nincs is rosszabb, amikor kiderül a kedvenc előadódról, hogy valójában egy ordas nagy tahó.

A következő eszmefuttatásban természetesen nem szeretnénk konkrét előadókat megbélyegezni, viszont szívesen feszegetnénk: mitől is lesz szimpatikus, avagy komplett seggfej egy előadó? Ebben pedig Wolfgang Gartner, s Neon Stereo lesznek segítségünkre.

Wolfgang Gartner a múlt héten az alábbi listát publikálta Facebook-oldalán:

5 dolog, amit sosem fogsz tőlem látni/hallani egy szett alatt:

  1. Gangnam Style
  2. Pulton állva beszélni a mikrofonba
  3. "Szíveket dobálni" a közönségbe
  4. Ugyanazokat a zenéket játszani, amiket más dj-k is játszanak
  5. Dolgokat dobálni a közönségbe, hacsak nem ők dobták előbb

Ezeket a pontokat olvasván kicsit az a benyomásunk támadt, hogy Gartner úr szeretne a lehető legjobban elhatárolódni azon az előadóktól, akik bármelyiket is űzik a felsoroltak közül. Természetesen az első és az utolsó ponttal maximálisan egyetértünk, ám a "középső" háromban nem találunk hatalmas kivetnivalókat, de lássuk őket egyenként:

2 - Ha a show olyan hangulatba csap át, ami kvázi megköveteli a közönség fokozott "hergelését", akkor nem gondoljuk, hogy különösebben természetellenes lenne egy ilyesfajta megnyilvánulás, persze ne menjen a zene rovására. - Természetesen elegánsabb ha egy MC teszi mindezt, ám ha nincs ló, jó a paripa.

3 -  Mindannyian álltunk már áhítattal az első sorban, arra várva, hogy ránk szegeződjön a dj pillantása, ha csak egy pillanatra is. Egy pillantás, egy félszeg mosoly sokat jelenthet rajongónak, s előadónak egyaránt. Véleményünk szerint nincs probléma a "szívdobálással" ha valóban őszinte. A közönséggel szimultán végezve egész érdekes kapcsot tud kialakítani ez a folyamat, még ha csak egy rövid időre is.

4 - Egyet is értünk, meg nem is. Maximálisan tudjuk díjazni az eredetiséget, sőt, tán kicsit meg is követeljük! Ám úgy gondoljuk, hogy nem a világvége, ha beadja az ember a derekát egy-két népszerűbb track erejéig. Nyilván nem a legszerencsésebb ha az ember azt ismétli, amit közvetlenül előtte is játszottak, viszont azzal semmiképpen sem értünk egyet, hogy valaki azért nem játszik egy zenét, mert azt XY is pörgeti. Az önközpontúság és a "Ki ha én nem?" mentalitás szerintünk ne írja felül a minőségi zenék létjogosultságát!

Megemésztvén Joey Youngman (WG) sorait, térjünk is át egy pozitívabb szemléletre, amit az ausztrál Neon Stereo tett közzé, válaszul kollégája listájára.

5 dolog, amit egy dj-nek mindig meg kell tennie:

  1. Csináld meg a bulit - Sokan a hétköznapok monotonitását hátrahagyva akarnak őrjöngeni. Segíts nekik!
  2. Beszélgess a rajongókkal - A rajongóknak sokat jelent, amikor személyesen fejezhetik ki elismerésüket. Viszonozd a gesztust, s beszélgess velük néhány percet. Még az is lehet, hogy új barátokkal gazdagodsz.
  3. Élvezd - Te vagy a buli éltetője. Hogy várhatod el másoktól, hogy élvezzék ha te magad nem élvezed?
  4. Tiszteld a másik dj-t - Ne legyél pöcsfej, ne játszd le az összes bombát, a következő dj előtt. Nagyon megnehezíted a dolgát, és a promóter estéjét is elcseszheted.
  5. Légy önmagad - Ha szíveket akarsz dobálni, vagy a pulton állva beszélni a mikrofonba hát csináld, ha szereted! Ameddig a közönség jól szórakozik neked köszönhetően, addig bármit szabad. Kit érdekel mit mond más?

Igazándiból sokat nem is fűznénk ehhez a listához, hiszen kiválóan tükrözi az álláspontunkat, jobban nem is tudnánk egyetérteni. Sokkalta szimpatikusabb számunkra, amikor ilyen pozitív hangvételű megnyilvánulások látnak napvilágot, mintsem az elsőhöz hasonló "Mit NEM..." kezdetű listák.

A dj-k is csak emberek. Néha jobb hangulatban vannak, néha kevésbé. Ettől függetlenül mindenképpen azt javasoljuk, ha van lehetőségetek néhány szót váltani egy általatok kedvelt előadóval, legyetek bátrak, s éljetek az alkalommal!


Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

Akikre érdemes lesz odafigyelni 2013-ban - Part 2 - Schella

Beatdealers 2013.02.01. 20:28

A következő fiatalember olyannyira ismeretlen, hogy mi is alig tudunk róla mondani valamit, de azért megpróbálkozunk vele.

schella.jpg

Nem segített a kép sem, mi? És ha azt mondjuk: 'Dear New York, it's time to rewind?' E mondat hallatára azért már nyilván többen kaptátok fel a fejeteket. A képen látható holland fiatalember nem más, mint Schella, a tavalyi év egyik legemblematikusabb track-jének, a Dear New York-nak társszerzője. Kissé furának tartjuk, hogy a közreműködő Firebeatz igencsak széleskörű népszerűségre tett szert, míg Schella viszonylag homályban maradt, de bizonyára ennek is megvan az oka. További információ híján legfeljebb Hollandiához kapcsolódó klisékkel tudnánk dobálózni, de azt nem szeretnénk, inkább hallgassuk meg a már felemlegetett nótát.

Szinte biztosra vesszük, hogy ez az eddig csendesen megbújó holland fiú nagyot fog robbantani az idén, már csak azért is, mert a következő zenéje is hamarosan napvilágot lát, a CR2 Records gondozásában.

Itt tudtok ráhangolódni: https://www.facebook.com/schellamusic

Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

A lét a tét - Save MoS Club

Beatdealers 2013.01.31. 18:21

savemos.png

A következő bejegyzés ismét egy kicsit komorabb hangvételű lesz, hiszen egy számunkra és az elektronikus zenei társadalom számára is bántó dologról lesz szó. Hiába üzemel 21 éve töretlen sikerrel, hiába vonz évi 300,000 látogatót, London és talán a világ egyik legikonikusabb szórakozóhelye, a Ministry of Sound a túlélésért küzd.

A mizéria dióhéjban emiatt zajlik: 2009-ben a klubvezetés tudomására jutott egy építési beruházás tervezete, miszerint egy 41 emeletes lakóháztömb épülne mindösszesen 10 méterre a szórakozóhely bejáratától. Nem kell több diplomásnak lenni ahhoz, hogy kikövetkeztessük, mit is jelentene ez a klub számára. Noha 2011-ben a Ministry of Sound és támogatói diadalmaskodtak, s a helyi hatóságok elvetették a benyújtott terveket, London polgármestere, Boris Jonhson ismételten fontolóra veszi a klub leigázásával járó építkezés engedélyezését.

A Ministry of Sound rengeteg értelemben véve is több, mint csak egy klub. A kiadóként is funkcionáló brand 1991 óta töretlen sikerrel szórakoztatja a nagyérdeműt. A szórakozóhely olyan neves előadóknak és performanszoknak szolgál otthonául, mint Mark Knight és a Toolroom Knights, Fedde Le Grand és az ő London Takeover sorozata, Steve Angello Size Matters estjei, a legendás Saturday Sessions vagy éppen a The Gallery.

Személyes kötelességünknek érezzük, hogy cselekedjünk az ügy érdekében, és meg szeretnénk tenni minden tőlünk telhetőt, hogy az elektronikus zenei élet koronaékszerének zavartalan ragyogása továbbra is megvilágíthassa a zene szerelmeseinek hétvégéit!

Így tudunk segíteni:

Köszönjük! #savemosclub

Üdv,

Beatdealers

Címkék: london club ministry of sound save mos beatdealers

Szólj hozzá!

Akikre érdemes lesz odafigyelni 2013-ban - Part 1 - Jack&Jordan

Beatdealers 2013.01.30. 19:32

Többen jeleztétek, hogy szívesen olvasnátok olyan előadókról, akik szerintünk ígéretesek, ám a nagyközönség számára egyelőre ismeretlenek. Nos, mivel tavaly is siker koronázta ezen rovatunkat, idén is folytatjuk. Elsőként terítéken egy brit páros: Jack&Jordan.

Jordan Rothery és Jack Lamond eddigi 16, illetve 17 életévüket két Egyesült Királyságbeli kisvárosban töltötték. Csodával határos módon nem ragadta el őket sem a futballhuliganizmus, sem pedig a ragacsos padlójú késdobálók hangulata, amiért mindenképpen hálásak lehetünk a mindenhatónak! Első komolyabb muzikális megmozdulásuk kétségtelenül Rocka' c. szerzeményük volt, mely Nicky Romero Protocol Radio-jában is felcsendült. 

Hallgatván ezt a track-et, méltán gondolhatjuk: hála a jó Istennek, hogy cider-vedelés, snooker és rögbi helyett inkább a stúdióban tevékenykednek a fiatalok.

Noha a srácok jelenleg még nem szerződtek le egyetlen kiadóval sem, úgy gondoljuk már nem sokáig várat magára a kemény munka gyümölcse, egy zsíros szerződés formájában. Ha úgy gondoljátok megérdemlik a támogatásotokat, bátran látogassatok el közösségi oldalaikra:

Facebook - https://www.facebook.com/itsJackandJordan

Soundcloud - https://soundcloud.com/jackandjordan


Legyetek résen, nemsokára jön a folytatás!

Üdv,


Beatdealers

Címkék: újonc 2013 beatdealers jack&jordan

1 komment

Around The World

Beatdealers 2013.01.28. 21:58

Annyi dolog történt a hétvégén, hogy úgy gondoltuk egy monumentálisabb poszt formájában összegezzük őket! Igen, pontosan ezt a kaján vigyort vártuk az arcotokon...

Around The World Part I

DP - és nem a pornográf filmekből ismert* double penetration szakkifejezésre gondolunk, hanem a legendás francia Daft Punk-ra, akik hivatalosan is bejelentették negyedik stúdióalbumuk érkezését! A gall géniuszok 2005 óta váratták a rajongókat, hiszen ekkor jelent meg harmadik, Human After All c. albumuk, amivel Grammy-díjra is jelölték őket. Noha ezen jelölést nem váltották aranygramofonra a párizsi muzsikusok, nem kellett sokáig szomorkodniuk, hiszen 2009-ben nyomban kettő Grammy-t is besöpörtek Alive 2007 c. koncertalbumukért, valamint ikonikus Harder Better Faster Stronger c. slágerükért.

Francia lapértesülések szerint az új album a Sony Music Entertainment által birtokolt Columbia Records gondozásában jelenik meg, valószínűleg csúnyán megsebezve a Universal Music Group által tavaly felvásárolt EMI-t, mely a francia csapat eddig 'otthonának' számított.

*van egy ismerősünk, akinek a szobatársa már látott pornófilmet.

Mi mást mondhatnánk még? Epekedve várjuk az eredményt, addig pedig élvezzük ezt az időtlen klasszikust!

Around The World Part II

Tripla D - és nem, legnagyobb bánatukra nem egy új melltartó méretről fogunk írni, hanem szombati élményeinkről, amikor is volt szerencsénk együtt bulizni Dimitri Vegas & Like Mike duójával, Danny Avila-val és Deniz Koyu-val, aki egyből arra kért, hogy videó formátumban mondhassa el a világnak, imádja olvasni a blogunkat (tudtuk, hogy megéri folytatni).

A három fellépő közül, a török felmenőkkel is rendelkező, ám hivatalosan német Deniz Koyu kezdett, aki forróbb szettet nyomott, mint a pesti Nagykörút bármely gyros-osának portékája, felpaprikázva ezzel a közönséget a belga testvérpáros, Dimitri Vegas & Like Mike számára. A Tomorrowland ("úúúú az idén tuti megyünk!!!!! - szerk.) helytartói nem kímélték a füleket, Hirosima bombázása a szettjükhöz képest csupán karácsonyi csillagszórózás volt. Külön kiemelnénk az Axtone-on hamarosan megjelenő Wakanda c.szerzeményüket, mely több ízben közösült erőszakosan a jelenlévők hallójárataival. Ám nem ez volt az este fénypontja, történt ugyanis, hogy a performansz közepette Like Mike kisebb törést szenvedett jobb lábfejében (Smash The Fucking Láb), melynek kapcsán orvost is hívtak hozzá. Hihetetlen módon mindez nem befolyásolta a műsort, hiszen a nagy dumás belga fájdalmára fittyet hányva, folytatta a tombolást, noha az tény, hogy rider-ükből gyorsabban fogyott a vodka az incidens után. Úgy véljük maximálisan megemelhetjük a kalapunkat Like Mike előtt, aki becsülendően viselkedett, s mindent megtett azért, hogy rajongóit kiszolgálja. Apropó megemelt kalapok! A testvérpáros fellépéseinek elengedhetetlen része a közönség pezsgővel történő locsolása, stílszerűen a Champagne Showers általuk készített remixe alatt, ám ezúttal egy kis malőr csúszott a mutatványba. Like Mike, kezében a pezsgővel, szakszerűen felküzdötte magát a pultra, ahonnan is permetezni tervezte a nedűt, viszont arra nem figyelt, hogy pontosan a CO2-gép (inkább 'CO2-ágyú') elé pozicionálta magát. Így hát a drop érkezésekor gyakorlatilag olyan mértékű fejlövést kapott, hogy emblematikus baseballsapkája lerepült a fejéről, s ő maga is majdnem a közönség soraiban landolt, arról már nem is beszélve, hogy úgy festett, mintha úszva érkezett volna a helyszínre. Az incidenst követően csak ennyit mondott a mikrofonba: "A füstgépet kezelő ember egy kib*szott idióta!"  Joggal volt dühös, valljuk be.
A belga komédia után szinte csak epizódszerep jutott a hispán Danny Avila-nak, aki fiatal kora ellenére meglepő magabiztossággal uralta a teret és egészen zárásig szórakoztatta a jelenlévőket.

Soha rosszabb szombatot!

Around The World Part III

The roof, the roof, the roof is on fire - zárásképpen sajnos nem a legendás hip-hop felvételről szeretnénk értekezni, hanem megemlékezni arról a 231 emberről, akik a hétvége során vesztették életüket egy brazíliai diszkótűzben. Lehetne a végtelenségig taglalni a szórakozóhelyeket megregulázó intézkedések sokaságát, ám valószínű, hogy soha sem fog olyan törvény születni, mely száz százalékos biztonságot garantál, hiszen, amikor beüt a pánik, akkor nincs az a szabály, ami megállítaná az életéért küzdő embert.

Kitartást kívánunk az áldozatok hozzátartozóinak és barátainak!

Üdv,

Beatdealers

Címkék: zene beatdealers

Szólj hozzá!

Valami készül...

Beatdealers 2013.01.23. 19:49

Hölgyek, Urak!

Megérdemlünk mindenféle szidalmazást, csapnivalóan viselkedtünk az elmúlt hónapokban. Szemlesütve vesszük tudomásul ha fejünkre olvasnátok, de inkább azt kérjük, hogy minket olvassatok, ne pedig ránk! Annyit elmondanánk, hogy kicsit átszerveződünk, de ne féljetek, ha lesz min csámcsogni, fogunk is!

Mostantól szeretnénk gyakrabban jelentkezni, főleg zenei hírekkel, illetve interjúkkal. Nagy örömünkre szolgálna ha bármilyen visszajelzéssel szolgálnátok ezzel kapcsolatban, ugyanis érdekel a véleményetek! Vevők lennétek a történetre, vagy jobb szeretitek ha szökő évente lenne poszt, de az kiváló fikablogolás lenne? Várjuk a válaszokat!

Ezen kívül szeretnénk egy kicsit felcsigázni a kedélyeket! Egy olyan projektben fogunk részt vállalni, ami talán egyedülállónak mondható Magyarországon, koncepciójában legalábbis mindenképpen! Egyelőre csak ennyit mondanánk: masszív rezgés, szörnyek és Magyarország legjobb producere...


Nagyon izgatottan várjuk, hogy megoszthassuk a többi hírt is! :)

Üdv,


Beatdealers

2 komment

Az vagy, amit meghallgatsz

Beatdealers 2012.10.03. 18:55

Tuctuc, diumdisum, villanyzene és még megannyi pejoratív jelző, melyekkel az elektronikus zenét illetik manapság. De kik azok, akik eme verbális billogokat égetik szeretett műfajunk hámrétegébe? Magától értetődő, hogy, akinek a szíve 120 és 140 között dobban percenként, még véletlenül sem nevezné ily módon ezt a stílust, maradnak tehát azok, akik zenei éhségét tökéletesen kielégítik a média különböző csatornáin keresztül áramló szerzemények. Ezzel nincs is baj és isten igazából nem is szeretnénk kritizálódásba bonyolódni, hiszen ez a bejegyzés nem fikázó és nem térítő szándékkal íródik, sokkal inkább azért írjuk e sorokat, hogy kifejezzük, miért is életünk szerelme ez a zene és minden velejárója.


Az elmúlt hetekben természetesen mi sem vetettük meg a televízió kínálatának némely darabját, s gyakorta figyelemmel kísértük az X-Faktor válogatását, hiszen nem akartunk kimaradni a könnyfakasztóan nevetséges pillanatok sokaságából, miközben a valódi tehetségek felbukkanásának is kiváltképp örültünk.
Jó volt látni, ahogy az emberek euforikus állapotba kerülnek egy-egy kiváló performansz láttán, sőt mi több, olykor-olykor még mi magunk is libabőrösek lettünk, s mint azt tudjuk "goosebumps don't lie". Ám a műsor befejeztével feltettük a kérdést: elég lenne ennyi? Nos, nekünk biztosan nem. Nézzétek el a kissé teátrális kifejezést, de 'ahonnan mi jövünk' ott a libabőr mindennapos, sőt minden órás! Számtalanszor fordult elő, hogy egy újonnan hallott track alatt szűnni nem akaró hidegrázás kerített a hatalmába, amit újra és újra át akartunk élni, s át is éltük, mihelyst megnyomtuk a replay-t. Számtalanszor fordult elő, hogy bizsergést éreztünk a gyomrunkban, amikor egy régen nem hallott klasszikust dobott ki az iTunes shuffle módja. Számtalanszor fordult elő, hogy hetekig hallgattunk egy zenét megjelenése után, holott már hónapokkal előtte hallható volt egy majdnem teljes rip. Ez a fajta érzés az, amit csak az érthet, aki átélte már. Fanatizmus? Lehet. De annak sem az átlagos formája. A zenei fanatizmus, mint olyan legtöbbször előadók irányába összpontosul, míg nálunk ennek maga a zene, a dallam a centruma. Lehet ezzel vitatkozni, de gondoljunk csak bele a következőbe: manapság egy könnyűzenei felvételt legtöbbször a vokál-betét, s annak tulajdonosa ad el. Nagy valószínűséggel tized annyian hallgatnák egy Usher kiadvány instrumental-ját, mint azt, amelyen az ének is hallható, ezzel szemben az elektronikus zenében elég gyakorta fordul elő, hogy egy track 'csupaszon' mindenféle énekhang nélkül kerül kiadásra, és sikeressé. A zene iránti fanatizmust tovább igazolja azon tény is, hogy egy bulin bizony édes mindegy, melyik dj játssza le az éppen aktuális kedvencünket, nem kell, hogy ő legyen a producere, s mégis az égig emel minden egyes pillanata. Ezzel szemben annyira nem dob fel az a tény, ha mondjuk Vastag Csaba énekel egy Coldplay számot. Nyilván van köztetek olyan, akinek ez az egész eszmefuttatás felér egy "nesze semmi, fogd meg jól" megnyilvánulással, de egészen biztosan lesznek olyanok is, akik helyeslően bólogatnak eme sorokat olvasva. 

Zárásképpen, arra kérnénk Titeket, hogy hunyjátok be a szemeteket, és gondoljatok vissza életetek legjobb bulijaira, amit a zene tett felejthetetlenné...

Feltételezzük, hogy kinyitották már a szemeiteket, hiszen anélkül nem olvasnátok most ezt.
Éreztétek, ahogy egy dallamos kiállás kényezteti a lelketeket, miközben lelkesen tapsoltok, izgatottan várva a folytatást? Éreztétek, ahogy a felépülő build egyre magasabbra emel Titeket, s adrenalin löketként pörgeti fel a szíveteket és az elméteket? Éreztétek, ahogy a drop hatására minden megszűnik létezni körülöttetek, és ugráljatok bármennyire is koordinálatlanul, egyszerűen nem számít mert csak Ti és a zene vagytok? Reméljük, hogy éreztétek. Mi éreztük már sokszor. Ez a mi drogunk, ezen kívül nem kell semmi más, mert sosem szeretnénk megmérgezni azt a fajta intimitást, ami az elektronikus zene és közöttünk létezik.

Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

Van Italra Pénzed?

Beatdealers 2012.09.30. 22:37

Very Important Person, azaz "nagyon fontos személy" ezt jelenti a mindannyiunk számára ismert V.I.P. kifejezés, ám jogosan tesszük fel a kérdést: Mitől fontos ez a 17 éves srác, aki épp az imént löttyintette rám 2 órával ezelőtt kikért Red Bull-jának utolsó cseppjeit? A szüleinek minden bizonnyal sokat jelent, szóval így még helytálló is lehet a "nagyon fontos személy" jelző, ám valljuk be, ez csöppet irreleváns a klubélet szempontjából.

A minap London egyik legemblematikusabb szórakozóhelyén, a 21 éve töretlenül üzemelő Ministry of Sound-ban jártunk, ahol is egy AAA - Access All Areas - karszalagot kaptunk, mellyel a klub egész területén belül szabadon járhattunk-kelhettünk, beleértve a dj pultot és a backstage szobát is, ahol az elektronikus zenei élet különböző, illusztris tagjaival találkozhattunk. A backstage-be természetesen a V.I.P.-n keresztül vezet az út, ezzel is kicsit szimbolizálván a 2 légkör közötti hierarchiai különbségeket, hiszen egy a V.I.P.-részlegben eltöltött estére gyakorlatilag bárki befizethet, míg az AAA felségjelzést csupán szakmabeliek, vagy kiváló ismertséggel rendelkező emberek kaparinthatják meg.


Történetünk ott kezd érdekessé válni, amikor is elérünk a V.I.P. "szoba" előtti bársony-kordoncsíkot kezelő kidobóhoz, aki méreteiből ítélve valószínűleg a Föld légköréből is ki tudna penderíteni nem csak a helyről. Az addig mogorva tekintetet viselő ember, mihelyst meglátja a belépésre jogosító karszalagot egy csapásra átváltozik egy kenyérre kenhető játékmackóvá, akit legszívesebben hazavinnél, széles mosollyal, szolid fejbiccentéssel, valamint kézfogással üdvözöl, s kedélyesen utat mutat. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem éreztük magunkat tényleg nagyon fontosnak egy percre. Igenis jól esett, hogy nem egy olyan arc fogadott, aki legszívesebben szíven szúrna, és a jeges Duna habjaiba vetné élettelen testünket... és lássuk be, ehhez nem kell egyetemet végezni, hogy így viszonyulj a vendéghez.

A V.I.P. részlegbe belépve ismét csak megbizonyosodtunk, hogy osztálykülönbség van egy külföldi, jelen esetben angol szórakozóhely és egy magyar klub között, vendégkörben legalábbis egész biztosan. Mint azt korábban említettük, V.I.P. jegyet bárki válthat, ám a feltételek kicsit másabbak, mint otthon. Egy hazai bulira a belépőjegyen kívül fizetett extra 2-3 ezer forintért már bárki beteheti a lábát az elkülönített szekcióba, míg itt asztalfoglalás, s 500 font (180 ezer forint) minimum fogyasztás szükséges. Sznobság? Nem kifejezetten, hiszen itt nem nagyzolásból töltik az estét a V.I.P.-ben, igenis üvegszámra kérik a vendégek a Grey Goose-t és a Dom Pérignon-t, s senkit nem látsz egy langyos cuba libre-t kevergetni a szívószállal. "Más világ az a nyugat!" - mondhatják most sokan, de ne legyünk naivak, hiszen otthon sem Opel Corsa-k, állnak a klubok előtt, hanem Mercedes-ek és Bentley-k, ergó a célközönség megvan, csak az igény és a hajlandóság nincs a klubvezetők részéről. Pedig egészen kiváló érzés, amikor olyan emberek (nők) vesznek körül, akikről nem rí le messziről, hogy beléd képzelik a X-Faktort, és nem énektudás, hanem egy 5-ös BMW képében. Egy átlag szórakozóhelyen manapság annyi aranyásó van, hogy Alaszkából is a csodájára járnak, és ez nem feltétlenül vet pozitív fényt a helyre. Ám úgy látszik, hogy országunkban egyelőre erre van igény, de reméljük, hogy egy szép napon, majd ez is megváltozik. 

Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

Volt egyszer Budapest

Beatdealers 2012.08.08. 19:47

Tegnap volt szerencsétlenségünk szerencsénk lelátogatni a Rudas Romkertbe, s hát, hogy mást ne mondjunk, a hely neve igencsak erőteljesen sugallta színvonalat.

A kedd estékről általában ódákat zengenek meg annyian, így hát mi is bizakodtunk, de sajnos nagyon hamar rá kellett jönnünk, hogy ez bizony olyan lesz, mint "sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de inkább fájdalmas." A hely maga, mint az sokan tudjátok, nem túl nagy, ám a Tar Porta Kft. emberei nem szégyenlősek a beengedésnél, így garantált az érzéki egymáshoz simulás. A benépesülés kifejezetten érdekes, ugyanis gyakorlatilag fizikát, s tömegvonzást meghazudtolva telik meg a tánctér, mely 23:30-kor, telítettségét tekintve leginkább a Kongói Demokratikus Köztársaságra hajaz, ám 23:35-kor már úgy fest, mintha egy hirtelen keletkezett vákuum beszippantott volna mindenkit, aki a kerületben járt. Igazából, ezzel még nem is lenne akkora bajunk, legalább lehet válogatni a budai hegyekről lecsorgó elitleányok közül...

Mint az ismeretes, a kedd estéket egy bizonyos Imrik & Petro páros celebrálja, akik már egy ideje tevékenykednek a budapesti klubéletben, tehát talán joggal várnánk el egy színvonalas estet tőlük. Nos, ettől a jogtól már az elején megfosztottak minket, és vissza sem adták. Nem szeretnénk pejoratív szuperlatívuszokkal illetni túlzottan a zenék prezentálását, hiszen nem vagyunk képzettebb dj-k, sőt, egyáltalán nem vagyunk dj-k, de a track-választást illetően lenne egy-két keresetlen szavunk. Mondjuk ki nyíltan, a közönség 85%-a általában olyan szar kész állapotban van, hogy gond nélkül elosztanának bármit nullával, maradék nélkül... ezt csak azért jegyezzük meg, mert valószínű, hogy nekik aztán édes mindegy mi szól, rájuk nem érdemes egy egész estét "szettet" építeni. No de ott van egy bizonyos 15%, sőt, mondunk jobbat, ott van az a fantasztikus lehetőség, hogy bármit lejátszhasson a dj! Bármit a világon! Napról napra jobbnál jobb zenék jelennek meg, egyszerűen olyan széles lehetne a paletta, mint a Feszty-körkép, de erre fittyet sem hány a két fiatalember. Így hát engedtessék meg, hogy felháborodunk azon, hogy igénytelen, idejét múlt, avagy éppen atomjaira játszott, elcsépelt pop szenny ömlik a nem túl izmos hangrendszerből. Oh, és mindezek javarészt YouTube ripekben! Ez kérjük tisztelettel nem más, mint a nemtörődömség legékesebb példája. A RIO bezárása után, a Romkert lehetne az egyetlen kicsit normálisabb budai nyári szórakozóhely, de ebben sajnos nem hajlandóak közreműködni éppen azok, akik a legtöbbet tehetnék érte. Nem tudjuk, hogy a többi napon mi zajlik a Gellért-hegy lábánál, de ezek után, már nincs is kedvünk kideríteni...

Üdv,


Beatdealers

1 komment

Connections

Beatdealers 2012.05.19. 21:12

A mai producerek leginkább egyenként jelentetik meg track-jeiket, viszonylag ritkán fordul elő, hogy 10-12 számot felvonultató albumok látnának napvilágot. Ennek tükrében, valamint az internetes fájlcserélő oldalaknak hála, egyértelmű, hogy nem az ebből származó bevételekből futja flancos stúdióra és minden héten új szintikre, vagy MIDI-kontrollerre. A mai dj-k/producerek, legfőképpen a fellépéseikre kapott gázsiból élnek, és szerintünk ez nem feltétlenül baj, sőt!

Ha valaki életvitelszerűen szeretné csinálni ezt a mesterséget, és ebből szeretné az állandó jövedelmét előteremteni, akkor bizony a közönség kezébe helyezi sorsát.
A képlet viszonylag "egyszerű": légy nagyon jó producer - csinálj olyan zenét, amit szeretnek az emberek, legyenek élvezetesek az előadásaid (bár ez nem mindig szempont, khmNicky Romerokhmm), és legyen egy jó marketinged. Ha ezek megvannak, akkor igen sanszos, hogy telt házas bulikban fogsz játszani, sok helyre fognak hívni, s ezáltal sokat is fogsz keresni. Ez pedig egy igen különleges kapcsolat az előadó, és a közönség között, mivel a fellépő konkrét létezése (mint dj) függ a publikumtól, és itt most nem csak a pénzre gondolunk. Amiről mi beszélünk, az jócskán túlmegy a magyar megélhetési lemezlovasok bohóckodásán. Ezek a producerek rég megkerestek annyi pénzt, hogy a fellépéseiken igazából már sokkal motiválóbb a közönségtől kapott energia és szeretet, mint a pénz maga, vagy legalábbis reméljük...

      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A már fentebb említett jó marketing túlnyomó többsége manapság, a közösségi hálókon, valamint különböző portálokon zajlik. Facebook, Twitter, YouTube, ahogy tetszik. Ezek a platformok, nem csak, hogy gyakorlatilag a világon bárkihez elérnek, de sokkal közvetlenebb kapcsolatot is biztosítanak a rajongók és az előadók között. Tíz évvel ezelőtt, elég nehéz lett volna Eminem-nek elmondani, hogy mennyire szeretjük a zenéjét. Bizonyítékként ott a Stan c. szám, mely egy csalódott rajongóról szól, aki nem tudott kapcsolatba lépni kedvencével. Nos, ennek vége. Egy frappáns tweet, vagy egy épkézláb, jól megfogalmazott facebook üzenet, s lehet, hogy máris Afrojack-kel beszélgetsz, vagy ha az nem is, de legalább kapsz egy retweet-et. Egy szó, mint száz, még ha túlzásnak is hangzik: a közösségi site-oknak hatalmas szerepe van abban, ahol az elektronikus zenei élet jelenleg tart! Véleményünk szerint ez egy nagyszerű dolog, ugyanis az ilyesfajta kapcsolatok, kitűnően szemlélteik, hogy a dj-k/producerek is csak emberek, s ezáltal még könnyebb azonosulni velük vagy éppen a munkásságukkal!

Mivel ebben a cikkben nem tettünk említést egy valóságshow hős dj-ről, illetve igényes szórakozóhelyről sem, ezért nem tartunk a habzó szájú ork orvgyilkosoktól, sem pedig a yakuzától, így hát nyugodtan hátradőlve kívánunk mindenkinek kellemes estét!

Csatlakozni nem szégyen: https://www.facebook.com/beatdealersblog

Üdv,

Beatdealers

4 komment

Leszállt az 1001 éjszaka

Beatdealers 2012.05.12. 22:49

A minap újabb sötét fejezet íródott, a magyar elektronikus zene, amúgy sem best-seller regényébe. Ezúttal a Való Világot is megjárt Seherezádé gondolta úgy, hogy megtalálta élete értelmét, s lemezlovasnak áll. Természetesen a hatás nem maradt el. Miután a televízió, s a különféle hírportálok beszámoltak a szőkeség korszakalkotó ötletéről, megindult a like-lavina az újonnan létrehozott DJ Seherezádé facebook oldalra... ám mivel általában az éremnek két oldala van, a fiatal lánynak, valamint a roppant dörzsölt management-nek szembe kellett néznie az elégedetlen, olykor szitkozódó hozzászólásokkal is.

A megjegyzéseket három kategóriára osztanánk:

Javaslatok: A kommentelők többsége szerint inkább felnőtt filmekben lenne ildomos szerepet vállalnia a leányzónak, s potméterek helyett pedig faszt férfi nemi szerveket kéne, hogy tekergessen.
Bálványozás: Egy másik réteg, az elvakult, primitív paraszt objektív rajongók, úgy vélték, hogy Seherezádé egészen biztos ebben IS (miért még miben?) nagyon jó lesz, s nagyon jól mutat a lemezjátszók MELLETT!
Megkeseredett dj-növendékek: Az utolsó, számunkra legkedvesebb, csoport úgy vélte igazságtalanság, hogy Seherezádé ilyen hamar ekkora ismertségre tett szert ezekben a berkekben, és szégyen, ami a szakmában folyik, és felhígult, mert mindenki dj lesz és bla bla bla. Néhányan hozzátették (legtöbbször saját magukra célozván), hogy bizonyos tehetséges dj-k évek óta próbálnak klubokban zenélni, de nincs rá lehetőség az ilyen rüfkék miatt.
Páran pedig jó tanácsokkal is szolgáltak: "ne játsszál slágereket!!!!!444", "ne csak aszt nyómd amit a rádio is..." - És akkor itt szeretnénk behúzni a vészféket!

Emberek, miről beszéltek??? Azért vagyunk tíz millió dj országa, mert mindegyik gyorstalpalóból szabadult celeb meg tud élni az éjszakában. Egy igénytelen közönségnek, igénytelen lemezlovas dukál. Hát nesztek! Igen is most már azt mondjuk legyen dj, ha meg tud élni belőle! Ez csak is kizárólag a közönség szegénységi bizonyítványa, mert senki máson nem múlik! Ha kongó táncterek várják minden vidéki, ne adj' Isten fővárosi klubban, akkor szerintetek meddig húzza? És most itt nem Sehe... le sem írom többet, az egyetlen. Gondoljunk Pákóra, Voksán Virágra, DJ Playmate 1-re, DJ Playmate 2-re... Megőrülnek az emberek a bulijaikon. Miért? MIÉRT??? Mert nincs igény a jóra. Bőven elég, ha egy 30 track-ből álló repertoárral járja az ember az országot. Mindegy mennyire igénytelenül van keverve, csak ismerjük őket és kész.
Ha ne adj' Isten valami újdonság szólna? Kiürül a tánctér. Nem egy dj volt már, aki megpróbált külföldön valódi bombának számító track-eket beadagolni az értő, igényes magyar közönségnek. Mi volt az eredmény? Evakuáció.
Úgyhogy most már igen is azt mondjuk, legyen csak mindenki dj, mert minőségre úgysincsen igény. Amíg telt házas bulik fogadnak ilyen senkiháziakat, addig abba lehet hagyni a rimánkodást, aztán majd mikor a Nyugatinál tarhál az összes felszínes, megcsinált divat dj, na majd akkor lehet tanácsokat adni, meg igényeket támasztani!

 

Üdv,

 

Beatdealers

3 komment

Mit nekünk a GDP, Isten Veled Coke Club

Beatdealers 2012.04.25. 11:18

"Rossz hírünk van: többé nem nyit ki a Coke Club Siófokon. A Fonyódi Városi Bíróság ítélete szerint ugyanis minden este 9-kor le kellene kapcsolnunk a zenét, emiatt nem tudnánk úgy bulizni, ahogyan eddig, ahogyan szeretnénk és szeretnétek. Büszkék vagyunk arra, hogy hosszú évek óta velünk és nálunk töltitek a nyarakat, ezért ígérjük, hamarosan kitalálunk valamit, hogy megint együtt bulizhassunk. Kövessétek továbbra is az oldalt, itt nyomjuk majd a legfrissebb infókat."

Bizonyára sokan hallottátok/olvastátok a Coke Club-ot övező mizériát, ami tegnap látott napvilágot, s köpte szemen sokak nyarát. Akik esetleg nem lennének tisztában a történettel, azok a fenti idézetből tájékozódhatnak, de ha tán zavaros lenne a kép, akkor leegyszerűsítve: 9 órakor teljes shut down szükségeltetik, ami valljuk be, nem túl pozitív egy szórakozóhely számára. Felmerül ugyan a kérdés, hogy ettől függetlenül miért kell teljesen veszni hagyni az egész helyet, miért nem lehet a korlátozás keretein belül működni, de ezt igazándiból felesleges is firtatni.

"Sajnáljuk, hogy, a nagy közönséget vonzó helyszín nem nyitja ki kapuit" – mondta dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere. A Coca- Cola Magyarországgal mindvégig jó viszonyt ápoltunk és a város turisztikai fejlesztése közös szívügyünk volt. Mindazonáltal a döntésüket tudomásul vesszük és a terület jövőbeni hasznosításáról a továbbiakban gondoskodunk. - siófok.hu

Valóban? Noha nem rendelkezünk teljes rálátással a történtekre, de a szürke magyar valóság ismerete azt sugallja, hogy annyira még sem sajnálhatják, ha ilyen egyszerűen annyiban hagyják a dolgot. A magyar bürokráciát ismerve, egy Siófok méretű és "hatalmú" város polgármestere véleményünk szerint, bőven rendelkezik annyi befolyással, hogy egy ilyen szintű bírósági ügyet aláásson. Ugyan ez csak egy laikus vélemény, de ezt a véleményt fenntartván a polgármester úr nyilatkozata csöppet képmutatónak tűnik. Ki látott még ilyet, hogy a Petőfi sétány, egyik legmeghatározóbb vendéglátóipari egysége 9-kor hallgasson el? Főleg úgy, hogy közel sem az a leghangosabb! Az egész sétány maga zaj-, s egyben pénzforrás, ezt mindenki tudja. Ez a szánalmasan nevetséges indok, hogy a Coke Club túl hangos, egy igazi kutyakomédia. Vagy tán valakinek szúrta a szemét a hely? A Petőfi sétány hangos. A Petőfi sétány pénzt hoz. Abba nem gondolnak bele, hogy ez a városrész az, ami lehetővé teszi, hogy Siófok a térképen maradjon. Ez így elsőre lehet, hogy ridegül hangzik, és nem vívja ki sokak szimpátiáját, de úgy véljük egyetérthetünk abban, hogy a balatoni turizmus régen nem a kombi mercis osztrák turistákról meg a hekkről szól.

A Twitter-Terminátor Deutsch Tamás sem ment el szó nélkül az eset mellett.

"egy döntéssel kéne bezáratni minden szórakozóhelyet. Minek faszolnak különböző önkormányzati és bírósági határozatokkal?" -dajcstomi

Nos, ez kijelentés számunkra azt sugallja, hogy van alapja annak, amit az elején mondtuk, mégpedig, hogy bőven el lehet[ne] itt intézni dolgokat kenőpénzekkel papírok nélkül. Biztos a Fonyódi Városi Bíróság fejei között is akadt volna valaki, akinek a gyereke szívesen ment volna Coca-Cola gyárlátogatásra...

"Vérlázító, ami a szórakozóhelyek bezáratását illetően történik. Egy magyar önkormányzat vagy bíróság a komplett Quartier-Latint bezáratná!" - dajcstomi

Deutsch úr ezen megnyilvánulása pedig azon véleményünket támasztja alá, miszerint ebben az országban a világon semmit nem jelent, hogy egy olyan vendéglátóipari egységről van szó, ami több tízezres (ha nem száz) tömegeket vonz a világ minden részéről. És nem, itt nem csak a Coke Club-ról van szó. Beszélhetünk itt a RIO-ról, a Zöld Pardon-ról, vagy a Play körüli szenvedésről is. Ezek a szórakozóhelyek olyan meghatározó elemei voltak a magyar turizmusnak, mint akár Szépművészeti Múzeum. Sőt! Elképzelhetőnek tartjuk, hogy több éjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten a RIO miatt, mint egy újonnan nyílt tárlat miatt. Nem egy olyan külföldivel találkoztunk, aki ha megtudta, hogy magyarok vagyunk, Puskás, a gulyás és a magyar lányok után egyből a RIO-ra vagy a Coke Club-ra kérdezett rá.

A tisztelt döntéshozók valóban azt gondolják, hogy csak így ki lehet radírozni az éjszakai élet meghatározó komponenseit? Végül is igazuk van, mert ki lehet radírozni. Csak majd nem kell meglepődni, amikor elkezd csökkenni a turizmusból származó bevétel, mert valljuk be túlárazott lángos vagy a Combino rángatózása jóval kevesebb embert fog vonzani, mint egy átmulatott éjszaka.

Szólj hozzá!

Alkonyzóna

Beatdealers 2012.03.23. 18:47

Miami-ban zajlik az élet, a legtöbben bizonyára tudjátok. Pool party hegyek, klubest völgyek, ma kezdődik az Ultra Music Festival és még a Swedish House Mafia is oda-odapirít majd a különc kis Masquerade Motel-jükkel!

Eközben Európában, illetve jobban mondva Magyarországon is zajlik az élet, de ismét csak a kesergésből jut ki, vagy legalábbis azt érezzük. Tudjuk, hogy a legutóbbi poszt is erről szólt javarészt, úgyhogy nem is akarjuk túlzottan ismételni magunkat, sőt untatni sem szándékozunk, de muszáj kiadni a gondolatainkat, hogy fel ne emésszen minket a szürke, buta, nagyon buta magyar valóság...

A mai napon újabb neveket jelentettek be a Balaton Sound szervezői. Mit ad Isten, ismét közöttük van David Guetta, aki noha a világ első számú dj-jeként van számon tartva egy közönség(!!!!)szavazás alapján, mégis hallatlan utálatnak örvend, a Bach-on és Carl Cox-on nevelkedett, megakulturált magyar party társadalom köreiben. (Azt csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy az LMFAO szigeti megjelenése is majdhogynem ugyanekkora lázongást váltott ki, de azért a shufflin' ment minden szórakozóhelyen.) Nem tudjuk igazából felfogni, hogy itt most mi is folyik, ugyanis kicsit hiteltelenül hangzik egy olyan társadalom szájából, az igényes zenéért való könyörgés, amely legtöbbször Sak Noel-ért, Coronita Music-ért és "valami pörgős"-ért siránkozik, miközben a dj szeme előtt legyez a telefonjával.
Persze még ott van az a verzió is, hogy a fesztiválokat túlnyomó többségben olyan emberek látogatják, akik év közben egyszer sem mennek el szórakozni, és valójában roppant műveltek zeneileg, sőt mi több Sven Väth volt a jelük óvodában, csak ezt ritkán verik nagy dobra.... de amikor igen, akkor Guetta miatt sírnak, és mert szar a Sound. Véleményünk szerint ez egy trend lett, hogy fogunk valakit, akit néhányan megvetnek, és elkezdjük mi is hangoztatni, hogy mennyire utáljuk, mert akkor látszik, hogy milyen rohadt nagy szakértők vagyunk. Ez lassan már populárisabb, mintha azok közé tartoznánk, akik szeretik az adott előadót.

A gyűlölködők mellé, alakult egy olyan réteg is, akik már fikázni is csak úgy ok nélkül tudnak, ők nem specifikálnak semmit, csak beírnak egy olyat, hogy "ez szánalmas" vagy "fos" és el van intézve. Ha nagyon meg kell indokolniuk, akkor elintézik annyival, hogy bezzeg a Creamfields, bezzeg a Tomorrowland... Őőő pardon? Komolyan az említett 2 fesztivállal hasonlítjuk össze a Balaton Sound-ot? Hát jó reggelt kívánunk, ébredjünk már fel!

  • #1 - A Balaton Sound nem kizárólag elektronikus zenei fesztivál.
  • #2 - A Creamfields és a Tomorrowland költségvetése valószínű, hogy a többszöröse a Sound-énak, és tegyük hozzá, hogy a zamárdi móka sem aprópénz!

De ha már szóba jött ez a két fesztivál, hát útra fel! Senki nem tiltja meg, hogy odautazzon a sok zenei gourmet, nem? Nosza!

Ígérjük, hogy most már akkor sem szentelünk ennek több figyelmet, ha még nagyobb sav-áradat zúdul a szervezőkre, de annyit még hozzáfűznénk, hogy Magyarország minden bizonnyal az egyetlen olyan ország, ahol egy fesztivál szervezőinek el kell számolni azzal, hogy kit és miért hívtak meg.

 

Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

It's been a long time

Beatdealers 2012.02.15. 20:16

Közlemény:

Mióta nem volt új bejegyzés, rohamosan megugrott a facebook-oldal rajongóinak száma, ez lehet, hogy egy jel? No, viccet félretéve, az utóbbi hetekben kicsit elfoglaltak voltunk, ezért elnézést kérünk, hogy elhanyagoltuk a T. Közönséget! Mivel azonban valószínűleg, egy ideig még elfoglaltabbak leszünk (munka, egyetem, stb.) ezért az elkövetkező hetekben több vendégposzt is érkezik, ergó a rádiós berkekben is oly' divatos takeover fog érvénybe lépni. Csak mivel nem mi vagyunk Pete Tong, ezért minket sem a Swedish House Mafia, fog helyettesíteni, de nem kell csüggedni!
Mivel olyan végtelenül sok csámcsognivaló nem akadt az utóbbi időszakban, ezért arra gondoltunk, hogy kicsit segítségül hívjuk a hangjegyek, csöppet sem ártó szellemeit, és publikálunk néhány mixet, melyben a legújabb nótákat vonultatjuk fel. Tetszik? Igazából ha nem tetszik, akkor is ez lesz, de az udvariasság megkívánta, hogy rákérdezzünk. Tehát, watch out a következő napokban/hetekben, jönnek a jobbnál jobb megfejtések!

_______

Az elmúlt hetekben több fesztivál, köztük a Balaton Sound is bejelentett néhány fellépőt, s hát egyszerűen nem tudunk elmenni szó nélkül amellett, a fikaáradat mellett, ami a szervezőkre zúdult.

  • Avicii
  • Example
  • Carl Cox
  • Sasha
  • Steve Angello
  • Dubfire

Jelenleg így néz ki a fellépők listájának egy része

És erre mi volt a reakció? Természetesen a többség újfent nem hazudtolta meg magát! Mérhetetlen pocskondiázás vette kezdetét, hogy milyen gagyi lesz a fesztivál, és mennyire mainstream lett. Sajnos, erre csak egy reakciónk van: What The Fuck Is Wrong With You All? Először is, aki ennyi névből levonja a konzekvenciákat, egy 4 napos fesztivállal kapcsolatban, az vagy tőzsdézni menjen el, vagy fizessen be egy valódi last minute-re a Taigetosz Tours-nál. Másodszor pedig: MAINSTREAM? Azért mert olyan nevek szerepelnek a line-up-ban akiket ismer a Tiszteletlen Közönség? Ha Marcus Prime, aki jelenleg 336 rajongóval rendelkezik az oldalán, lenne az egyik headliner akkor meg azért idézné meg mindenki Dózsa György szellemét, egy újabb parasztlázadásban reménykedvén! Oh, és persze arról ne feledkezzünk meg, hogy jönnek az ötletek, javarészt fáradtabbnál fáradtabb techno és trance előadók személyében. Nos, kedves ötletelők, el kell mondjuk, hogy a mai világban, amikor Arty és Armin van Buuren is hajlik a trouse felé, badarság elvárni, hogy az előbb említett két műfajra épüljön egy fesztivál! A szögelést is el lehetne felejteni a búbánatos halálba, és nem, nem lesznek no name mexikói dj-k, akiknek az ütemeire tűzlabdákat lehet rajzolni! A végtelenségig lehetne kritizálni a kritizálókat, de kinek van ennyi ideje? Ezért csak annyit mondanánk: ez egy fesztivál, melynek az elsődleges célja, a közönség kiszolgálása! Ám mivel itt több száz milliós nagyságrendekről beszélünk, azt sem szabad elfelejteni, hogy a szervezők szeretnék bebiztosítani, hogy megtérül a befektetésük, és ezt pedig mainstream-nek titulált nevekkel lehet elérni.

Végszóként pedig, egy frappáns kommentelő szavait idéznénk: "hívjátok meg Chuck Norris-t, s akkor lesz 4 napig buli a nagyszínpadon."

Tehát, look out for the takeover!

 

Üdv,

Beatdealers

1 komment

Két dudás egy éterben - avagy, hogyan legyünk 'eredetiek'

Beatdealers 2012.01.21. 21:31

Bizonyára mindenki hallott már az FM 88.1-et, évek óta övező mizériáról, összeesküvés-elméletekről, alvilági legendákról. A háttér információk limitáltak ugyan, de minden, kíváncsisággal megáldott, természetes személy csillapíthatja tudásszomját az alábbi linkeken:

www.mfor.hu/cikkek/Mar_nem_szol_a_Radio_Face.html

hvg.hu/itthon/20111027_nmhh_radio_face#rss

Mivel a politika, illetőleg a gazdasági ügyletek egyáltalán nem tartózkodnak az érdeklődési körünk sugarán belül, ezért nem is feszegetnénk túlzottan, hogy a frekvencia sorsa, miként is alakult az elmúlt hónapokban. Ellenben a tartalom, mind zeneileg, mind műsorilag igenis stimulálja a szürkeállományunkat.

Ha eddig nem lett volna kristálytiszta, ezen bejegyzés két főszereplője, az elektronikus zene hazai úttörője, a RiseFM, valamint a.... nem tudunk nem sértő jelzőt kitalálni, úgyhogy: a Rádió Face.

A RiseFM budapesti eltűnése után (Balatonon továbbra is él 98.9-es frekvencián, továbbá online is), sokáig szomorkodott mindenki, beleértve minket is, hogy az egyetlen, épkézláb elektronikus zenét játszó csatorna eltűnt az éterből, de a szomorúság nem tartott sokáig, hiszen a rádióhullámok hátán beszörfölt a köztudatba egy új reménység, a Rádió Face. Nos, ahogy telt-múlt az idő, a remény egyre inkább fakulni kezdett, s már egy pótos IFÁ-nyi Ariel sem segíthetett...

Azt még valahogy el tudtuk nézni, hogy inkompetens, gyakran, az orvostudomány számára eddig ismeretlen, beszédhibákkal rendelkező műsorvezetők kerültek a mikrofon végére, de azt, hogy déli tizenkét órakor olyan Coronita-s szögelést kell hallgatni, hogy még a Black & Decker is részvényeseket veszít, már nem tudtuk lenyelni.

Nyílt titok, hogy Magyarországon a lakosság, legfeljebb 3%-ának (a maradék 97% elfogadja amit lenyomnak a torkán/fülén) van kifejlett, önálló zenei ízlése. Így hát, számunkra evidens lenne, hogy ha akkora hatalom van a kezünkben, mint egy rádióéban, akkor megpróbáljuk a hallgatóinkat kikupálni, pláne akkor, ha egy egyébként 'elnyomott' stílusról van szó. Hát, nem ez történik... Véleményünk szerint a világon semmi eredetiség nem szorult a zenei szerkesztőkbe, ugyanazt az unalomig játszott, igénytelen szutykot halljuk, amit a 'pesti klubok is okádnak. Ezzel szemben a RiseFM-en világsztárok műsorai hallhatóak. A külföldi show-kat tömörítő repertoár egy része:

  • EDX - NO XCUSES!
  • Avicii - LE7ELS Radio Show
  • Mark Knight - Toolroom Knights Radio Show
  • Tocadisco - Tocacabana Radio Show
  • Hardwell - On Air Radio Show
  • Roger Sanchez - Release Yourself Radio Show

Ezek után mondhatjuk, hogy zeneileg valóban nagyobb játékerőt képvisel a RiseFM, azonban sajnos nem csak muzikális impotenciát véltünk felfedezni a Rádió Face berkein belül.

Mint minden cég, sportoló, előadó, cirkuszi artista, a rádiók is megtalálhatóak a FACEbook-on (eredeti egy név), ahol diskurálhatnak hallgatóikkal, s érdekességeket oszthatnak meg velük. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen Isten adta lehetőséget, mindenki a legjobb belátása szerint hasznosítana. Hát... NEM! Az elmúlt hetekben valami nagyon elkezdte szúrni a szemünket, és úgy gondoltuk, hogy ezt meg is osztjuk.

 December 30, 2011                                                       Január 1, 2012

Január 15, 2012                                                         Január 18, 2012

Nyilván vannak olyanok, akikhez lassabban jutnak el viccek, képek miegymás, de MINDIG? Hatalmas kriptonitunk a Face ars poetica-ja, képek terén. Az üzenőfalra feltöltött képeik 89%-át női aktok, férfi aktok, állatok, valamint szexuális tartalmú képregények és/vagy ezek kombinációja teszi ki. A maradék 11%-ot pedig, mondjuk ki, kiollózzák a RiseFM faláról.

A már fent leírt fotók sorát néha megtöri egy, a Rise faláról ellesett kép.

A fentiek ismeretében, azt is hihetnénk, hogy a Copy General terjeszkedik rádió formájában, de nem. A külföldi fellépőket - Afrojack, Albin Myers, Avicii stb. - felvonultató bulisorozat tekintetében is a RiseFM volt az élenjáró a NiteRise-zal, a Heavyweight Session-nel, valamint a Twilight Party-val. A Face próbálkozásai egy Dabruck & Klein-es bulival ki is merítették az említésre méltó kategóriát...

Azt gondolná az ember, hogy a rajongók befolyásolni tudnák egy rádió értékrendjét, valamint arculatát, és ez a Face esetében is igaz, rossz értelemben. A legjobban úgy tudnánk megfogalmazni, hogy igazi "zsák a foltját" kapcsolat ez a rádió és a hallgatók között. A facebook oldalon zajló párbeszédek alapján a törzsközönség, nagyjából a 16-22 valamint a 34-59 terjedő korcsoportok egy részét foglalja magába. Iskolázottság tekintetében, érettségit tudnánk elképzelni azoknál, akik a 18 éves korig tartó tankötelezettség idejében koptatták a padokat, de egy főállású semmittevőkből (egész nap ömlenek az intelligenciát könnyező falbejegyzések) álló brigádnál indokolatlan is lenne egy summa cum laude. Aki most heves gesztikulációk közepette, szülőanyáink hogylétéről kezd el érdeklődni, azoknak annyit mondanánk: aki XYXYZ Facee-re nevezi át magát egy közösségi oldalon, az igenis egy elmeháborodott. Így hát, az általuk family-nek titulált csoportosulást, mi inkább egy cyber-szektának neveznénk, az állomást pedig...leginkább semminek.
 

Sorainkat ily' módon zárnánk is:

Szeretnénk kihangsúlyozni, ez csupán a szuverén álláspontunk, valamit felhalmozott észrevételeink sora, lehet velük egyetérteni, illetve vitatkozni, bármelyik elfogadott. A mi szenvedélyünk az elektronikus zene, ezért engedtessék meg, hogy ha felháborodunk egy olyan aktivitáson, ami látszólag a zene szeretetére épül, gyakorlatilag viszont egy összetákolt valami, ami azzal próbálja fenntartani magát, hogy sekélyes egyedekből, kópiák segítségével toboroz maga mellé követőket, akik sajnos szórakozni is eljárnak, de ez egy másik történet...

 

Üdv,

Beatdealers

 

 

3 komment

Breaking News - SOPA & PIPA - Miről is van szó?

Beatdealers 2012.01.20. 17:46

Őszintén megvallva, nem kívánunk csapásirányt váltani, nem szeretnénk se politikai analitikusokká, sem pedig összeesküvés-elmélet gyártókká avanzsálódni, de mivel ez a téma nagyon is érinti az elektronikus zenei életet, ezért úgy gondoltuk, hogy szentelünk neki egy rendhagyó bejegyzést.

Bizonyára sokan vannak honfitársaink közül, akik nincsenek teljesen tisztában a két akroníma jelentésével, így hát röviden összegeznénk:

SOPA - Stop Online Piracy Act - magyarul az online kalózkodást megszüntető törvényi intézkedés. Bővebben: en.wikipedia.org/wiki/Stop_Online_Piracy_Act
PIPA - Protect IP Act (Preventing Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act of 2011) - magyarul a gazdasági kreativitást és szellemi termékeket érintő online fenyegetéseket megakadályozó törvényi intézkedés. Bővebben: en.wikipedia.org/wiki/PROTECT_IP_Act
 
Magyarul itt tudtok olvasni a két rendelkezésről, a lehetséges következményekről, valamint az első reakciókról, tiltakozásokról: www.gamestar.hu/sopapipa-az-elsotetiteses-tiltakozas-eredmennyel-jart.html

Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a törvényjavaslatok az Egyesült Államokban lépnének életbe, de szerintünk mindenki tudja, hogy amit ott elfogadnak, az előbb-utóbb elér máshova is.

Aki minimálisan is követte a történéseket, az tudja, hogy az elmúlt napokban a Megaupload nevű internetes file-megosztó oldal már áldozatául is esett a SOPA & PIPA duó 'napirend előtti' aktivitásának. Ennek kapcsán, felfigyeltünk Roy RosenfelD, kiváló izraeli producer facebook bejegyzésére, mely az első láncszemet képezi a törvényjavaslatok és a elektronikus zenei élet között. A bejegyzés így szólt:

"R.I.P Megaupload, next Zippyshare please :P"

Természetesen ez a mondat azóta eltűnt az oldalról, így sajnos nem lehet hozzáférni azokhoz a gondolatokhoz, amiket a rajongók osztottak meg, de mivel mi is hozzáfűztünk egyet, s mást, ezért dióhéjban tálaljuk a történetet.

Roy RosenfelD azt sérelmezte, hogy az emberek nem vesznek manapság zenét, s ez által még kenyérre sem futja neki bevételkieséssel kell szembenéznie. Továbbá ezt a példát hozta fel: képzeljük el, hogy dolgozunk, s nem kapjuk meg a fizetésünket, vagy csak 15%-át kapjuk meg. Neki(k) a zenekészítés a hivatása(/suk) így hát olyan, mintha velünk az általa leírtak történnének. Igen ám, de azt azért ne felejtsük már el, hogy:

  1. Ha minden single-t darabonként megvennénk, akkor egy albumnyi track (12-14) kb. annyiba kerülne, mint 2 album.
  2. A megjelenések, hate it or love it, tényleg már csak annyiban "hasznosak" manapság, hogy az emberek megismerjék, megszeressék az adott előadót, akinek aztán rajongóivá válnak, ami pedig végül azt eredményezi, hogy fellépni hívják őket klubokba, fesztiválokra, mert tudjuk: az igazi pénz abban van, s gyanítjuk, nem sűrűn fordul elő, hogy ne fizessenek ki egy világsztár dj-t a fellépése után.
  3. Nem csak azért nem vesznek az emberek zenét, mert ingyen is elérhető. Amennyi zene manapság napvilágot lát, lehetetlen lenne mindet megvenni, még akkor is, ha tele lenne az ember pénzzel. S itt kezd érdekessé válni a történet...

Ha belegondolunk az utolsó pontba, logikusan azt a következtetést kéne levonni, hogy ha amúgy sem vennének zenét, mert egyszerűen megfizethetetlen lenne mindet beszerezni, akkor egyáltalán miért kell egy ilyen intézkedést hozni, ami ennyire érintené a zeneipart (és nyilván a filmipart is). Lehet, hogy nem is a zene-, és a filmipar védelméről szól ez az egész? Lehet, hogy sokkalta többről van itt szó? Lehet, hogy ez az egész csak egy alibi, azzal a céllal, hogy elkezdjék megbénítani az egyetlen, még viszonylag érintetlen információforrást, az internetet? Mint már mondtuk, nem szeretnénk összeesküvés-elméleteket gyártani, de arra kérnénk mindenkit, hogy ha csak egy percre is, de gondolkodjanak el azokon, amiket most olvastak. Lévén, hogy egészen különleges szituációról van szó, szívesen látjuk a hozzászólásokat itt a blogon, vagy a facebook oldalunkon: www.facebook.com/beatdealersblog

 

Üdv,

Beatdealers

Szólj hozzá!

Akikre érdemes lesz odafigyelni 2012-ben - Part 5 - GREGORI KLOSMAN

Beatdealers 2012.01.19. 20:41

Sokat morfondíroztunk azon, hogy belefér-e rovatunkba mai főszereplőnk, hiszen nem kifejezetten számít újoncnak, viszont eddig nem övezte olyan mértékű felhajtás és hírverés, amilyet szerintünk megérdemelne. Lássuk hát mit is kell tudni a szerintünk első számú francia dj-ről, Gregori Klosman-ról.


Bármennyire is elmaradott országban élünk, Gregori Klosman egy munkáját, nagy valószínűséggel mindenki ismeri, aki valaha is betette a lábát magyar szórakozóhelyre. Aki most gondolkodóba esett, hogy mely nóta is lehet az, s válaszként a Tristan Garner-rel készült kollaborációra, a Fuckin' Down-ra gondolt, az újfent vendégünk egy Titanic koktélra.

Tristan Garner & Gregori Klosman - Fuckin' Down (Original Mix)

Ezt a track-et mintha csak gödöllői Club Q közönségének készítették volna, szinte ordít egy B-Sensual remixért, hála Istennek, azért mind Garner, mind Klosman úr kiforrott azóta. Erre mi sem ékesebb példa, mint tavaszi bombájuk a Bounce, melyből a szerintünk parádés preview-t osztjuk meg.
 

Tristan Garner & Gregori Klosman - Bounce (Original Mix) Preview



Szerencsére Gregori Klosman, nem csak szárnysegédként tündökölt tavaly, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint illusztris megjelenéseinek listája (a teljesség igénye nélkül):

  • Avicii – Sweet Dreams (Gregori Klosman Remix)
  • David Guetta feat. Florida & Nicki Minaj – Where Them Girls At (Gregori Klosman Remix)
  • Dabruck & Klein feat. – The Flavor (Gregori Klosman Remix)
  • Gregori Klosman - Jaws (Original Mix)
  • Gregori Klosman - Low Battery (Original Mix)
  • Gregori Klosman - Kameha (Original Mix)

Gregori Klosman - Kameha (Original Mix)


A tavalyi év egyik legjobb, ha nem a legjobb track-je.

Eddigi munkásságát figyelembe véve, Gregori Klosman egy igazán érdekes producer, mivel nem állnak tőle távol sem a 'big room' szimfóniák, sem a sejtenként pusztító veszedelmes electro-s groove-ok. Ezeket váltogatván, néha kombinálván, képes folyton újat mutatni, amitől igazán esélyessé válik arra, hogy az elkövetkező évben/években még sokat halljunk róla.

Azzal zárnánk sorainkat, hogy a hétvégén egy különleges bejegyzéssel készülünk, melynek részese lesz Gregori Klosman is. A pontos sztorit egyelőre nem áruljuk el, de egy kis segítséget nyújtunk:

Stay tuned!

 

Üdv,

Beatdealers

 

 

1 komment

What happens in Vegas, stays in Vegas

Beatdealers 2012.01.17. 17:54

Las Vegas sokáig csak kaszinóitól, legénybúcsúztató Másnaposoktól és a bűnügyi helyszínelők autóinak szirénáitól volt hangos. Ám az elmúlt években az elektronikus zene, Amerikába beköszöntött, reneszánszának hála már dübörgő lábdobok és pumpáló basszusok is megtörik a nevadai éjszakák csendjét. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A már fent említett kaszinók, valamint az egész éves napsütéses időjárásnak köszönhetően a Mojave sivatag vidéke eddig is roppant felkapott turistacélpont volt, így hát, ami zeneileg az utóbbi években véghez ment ott, az már csak hab a tortán. A szórakozóhelyek, fesztiválok, na és persze világsztárok sora végeláthatatlan...

Az XS és a Marquee  nagy valószínűséggel Vegas két legfelkapottabb klubja, tegyük hozzá nem véletlenül. Előbbi, csak az elkövetkező másfél-két hétben fogja felvonultatni AN21-t és Max Vangeli-t, Sebastian Ingrosso-t, Dada Life-ot, Robbie Rivera-t, Alesso-t, Tiesto-t és Skrillex-et. Bővebben: xslasvegas.com/flash2/#/events
















 

XS - The Nightclub

A fellépő dömpingen kívül mind az XS, mind a Marquee minden évben igazi nagyágyúkat szerződtetnek rezidens dj-knek. Idén például az XS rezidens dj-je előadója nem más lesz, mint Joel Zimmerman, azaz deadmau5.
A Marquee sem volt rest nagyot húzni, Chuckie és Kaskade is rezidensként fog tevékenykedni náluk!

A klubéleten kívül Las Vegas, tavaly óta büszkélkedhet még egy elektronikus zenei ínyencséggel, mégpedig az Electric Daisy Carnival-lal, amit 2011-ben (felismervén Las Vegas potenciálját?) költöztettek Nevada-ba.

Egy hétvége. Számtalan fellépő. 230,000 ember.

Ezek a képsorokat látván szerintem mindenkinek borsódzni kezdett a háta. A világ zenei elitje, fantasztikus látvány-, és hangtechnika, egyszerűen maga a paradicsom.* Az EDC lassan olyan mértékűvé növi ki magát, mint a Winter Music Conference kereteiben tartott Ultra Music Festival Miami-ban, tökéletesen kiszolgálván Amerika nyugati részét.
*Ha lenne Wizzair járat Las Vegas-ba, népszerűbb lenne, mint a Tomorrowland.

Egy szó mint száz, Las Vegas az elmúlt pár évben óriás lépést tett annak érdekében, hogy Miami-hoz és New York-hoz hasonlóan meghatározó komponense legyen az Amerikában zajló elektronikus zenei reneszánsznak, és ezt jó látni, még ilyen messziről is, mert ki tudja, egy napon tán mi is átélhetünk egy Vegas-i őrületet. Bár arról úgysem fog értesülni senki... hiszen what happens in Vegas, stays in Vegas.

 

Üdv,

Beatdealers

Címkék: zene las vegas marquee deadmau5 kaskade xs chuckie beatdealers

4 komment