Very Important Person, azaz "nagyon fontos személy" ezt jelenti a mindannyiunk számára ismert V.I.P. kifejezés, ám jogosan tesszük fel a kérdést: Mitől fontos ez a 17 éves srác, aki épp az imént löttyintette rám 2 órával ezelőtt kikért Red Bull-jának utolsó cseppjeit? A szüleinek minden bizonnyal sokat jelent, szóval így még helytálló is lehet a "nagyon fontos személy" jelző, ám valljuk be, ez csöppet irreleváns a klubélet szempontjából.
A minap London egyik legemblematikusabb szórakozóhelyén, a 21 éve töretlenül üzemelő Ministry of Sound-ban jártunk, ahol is egy AAA - Access All Areas - karszalagot kaptunk, mellyel a klub egész területén belül szabadon járhattunk-kelhettünk, beleértve a dj pultot és a backstage szobát is, ahol az elektronikus zenei élet különböző, illusztris tagjaival találkozhattunk. A backstage-be természetesen a V.I.P.-n keresztül vezet az út, ezzel is kicsit szimbolizálván a 2 légkör közötti hierarchiai különbségeket, hiszen egy a V.I.P.-részlegben eltöltött estére gyakorlatilag bárki befizethet, míg az AAA felségjelzést csupán szakmabeliek, vagy kiváló ismertséggel rendelkező emberek kaparinthatják meg.
Történetünk ott kezd érdekessé válni, amikor is elérünk a V.I.P. "szoba" előtti bársony-kordoncsíkot kezelő kidobóhoz, aki méreteiből ítélve valószínűleg a Föld légköréből is ki tudna penderíteni nem csak a helyről. Az addig mogorva tekintetet viselő ember, mihelyst meglátja a belépésre jogosító karszalagot egy csapásra átváltozik egy kenyérre kenhető játékmackóvá, akit legszívesebben hazavinnél, széles mosollyal, szolid fejbiccentéssel, valamint kézfogással üdvözöl, s kedélyesen utat mutat. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem éreztük magunkat tényleg nagyon fontosnak egy percre. Igenis jól esett, hogy nem egy olyan arc fogadott, aki legszívesebben szíven szúrna, és a jeges Duna habjaiba vetné élettelen testünket... és lássuk be, ehhez nem kell egyetemet végezni, hogy így viszonyulj a vendéghez.
A V.I.P. részlegbe belépve ismét csak megbizonyosodtunk, hogy osztálykülönbség van egy külföldi, jelen esetben angol szórakozóhely és egy magyar klub között, vendégkörben legalábbis egész biztosan. Mint azt korábban említettük, V.I.P. jegyet bárki válthat, ám a feltételek kicsit másabbak, mint otthon. Egy hazai bulira a belépőjegyen kívül fizetett extra 2-3 ezer forintért már bárki beteheti a lábát az elkülönített szekcióba, míg itt asztalfoglalás, s 500 font (180 ezer forint) minimum fogyasztás szükséges. Sznobság? Nem kifejezetten, hiszen itt nem nagyzolásból töltik az estét a V.I.P.-ben, igenis üvegszámra kérik a vendégek a Grey Goose-t és a Dom Pérignon-t, s senkit nem látsz egy langyos cuba libre-t kevergetni a szívószállal. "Más világ az a nyugat!" - mondhatják most sokan, de ne legyünk naivak, hiszen otthon sem Opel Corsa-k, állnak a klubok előtt, hanem Mercedes-ek és Bentley-k, ergó a célközönség megvan, csak az igény és a hajlandóság nincs a klubvezetők részéről. Pedig egészen kiváló érzés, amikor olyan emberek (nők) vesznek körül, akikről nem rí le messziről, hogy beléd képzelik a X-Faktort, és nem énektudás, hanem egy 5-ös BMW képében. Egy átlag szórakozóhelyen manapság annyi aranyásó van, hogy Alaszkából is a csodájára járnak, és ez nem feltétlenül vet pozitív fényt a helyre. Ám úgy látszik, hogy országunkban egyelőre erre van igény, de reméljük, hogy egy szép napon, majd ez is megváltozik.
Üdv,
Beatdealers
